Felemás eredmények Magyarországon
Felemás eredményekről számolhatnak be a magyar résztvevők a Johannesburgban ma kezdődő Rio+10 világkonferencián a 10 évvel ezelőtt megrendezett első Föld-csúcson kitűzött célok megvalósulásával kapcsolatban. A világkonferencián Magyarországot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Fazakas Szabolcs, az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke képviseli. A résztvevők szerint mindenesetre hazánk semmiféleképpen sem fogja akadályozni az esetleges egyezségeket a találkozón. Magyarország tagjelöltként az esetek döntő többségében az uniós országok álláspontját tekinti irányadónak, s nemzetközi viszonylatban az EU hagyományosan a szigorúbb környezetvédelmi előírások és korlátozások híve.
Bár 1992-ben Rióban a résztvevők nem tettek konkrét kötelezettségvállalásokat, számos alapelvet fogadtak el, és további, konkrétumokat tartalmazó nemzetközi egyezmények kidolgozásáról is megállapodtak. Ezekkel összhangban Magyarországon az elmúlt évtizedben nőtt az erdősültség aránya, s jelentős erőfeszítések történtek a biológiai sokféleség megőrzése érdekében és a fenntartható fejlődést szolgáló kistérségi programok beindítása céljából. Emellett szintén javult a szennyvíztisztítás aránya, s érezhetően nőtt a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos társadalmi aktivitás is. A lapunk által megkérdezett szakértők abban is egyetértettek, hogy Magyarország tényleges méreténél és nemzetközi súlyánál lényegesen nagyobb szerepet játszik a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, elsősorban felkészült szakembereinek köszönhetően.
Ezzel szemben Magyarországon is egyre súlyosabb problémát jelent a közlekedési eredetű légszennyezés növekedése, valamint a városok terjeszkedése. Emellett a hazai környezetvédő szervezetek jelentős késlekedésként értékelik, hogy hazánk csak öt évvel az eredeti megállapodás elfogadása után, az idén csatlakozott az éghajlatváltozás korlátozását célul tűző kiotói jegyzőkönyvhöz. Ennek értelmében Magyarországon 2012-ig - az 1990-es szinthez képest - 6 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az egyezmény várhatóan Johannesburgban is szóba kerül, mivel a végrehajtásával kapcsolatban felmerült érdekkülönbségek miatt még nem mindig nem léptették életbe. Ugyanakkor még kérdéses, hogy - az egyezmény hatálybalépése és az "emissziókereskedelem" beindulása esetén - Magyarország számára milyen üzleti lehetőségeket jelenthet, hogy várhatóan jócskán túlteljesíti vállalását, s nagy kihasználatlan "gázkibocsátási" kapacitása lesz, amit piaci alapon is megpróbálhat kihasználni. (NIG)
Magyarországon Munkatársunktól-->
