Folytatódott nyáron a dezinfláció
Júliusban tovább folytatódott az immár bő egy éve tartó dinamikus dezinfláció: a 12 hónapra visszatekintő drágulás 4,6 százalékot tett ki. Az adat az optimistább piaci várakozásokat igazolta, hiszen a konszenzus a nyár eleji szinttel megegyező, 4,8 százalékos árindex volt. Az elmozdulás több egyszeri hatás következménye. Bár az üzemanyag adójának emelése jelentős mértékben növelte az árakat, ezt a televízióhasználati díjak eltörlésének inflációcsökkentő hatása és az élelmiszerek körében megfigyelt - a megszokott szezonális ingadozásnál nagyobb mértékű - áresés bőven ellensúlyozta.
Noha a mostani adat az évtizedes inflációtörténet eddigi mélypontja, sok szakértő a trend megtorpanására, esetleg megfordulására számít. Erre utal az is, hogy a drágulás "tehetetlenségét" jobban mutató, a szezonális hatásokat és a hatósági árdöntéseket kiszűrő maginfláció az utóbbi hónapokban már jóval visszafogottabb ütemben csökkent, jelenleg pedig 5,6 százalékon - tehát egy százalékkal magasabban - áll. Ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy az "egyszerinek" nevezett hatások mennyire tartósak. Az év első felében éppen a zöldség- és gyümölcsárak sokkja okozta, hogy a vártnál valamivel kisebb mértékű lett a dezinfláció.
A júliusi adatok megerősítik azt a sejtést, hogy a júniusi jelentős áresés nemcsak a szezonális okokból rendszeresen bekövetkező nyári árcsökkenés "előbbre húzódása" volt, hanem a sokkhatás utáni korrekció is közrejátszott benne. Ezt igazolja az is, hogy az Európa-szerte megfigyelt téli-tavaszi idényáras élelmiszerár-emelkedés mindenhol csaknem teljesen egyszerre, május-júniusban távozott az indexből.
Az inflációcsökkenést segítette, hogy a ruházkodási cikkek árai jobban estek a szokásosnál. A tartós fogyasztási cikkek áraiban egyre inkább megjelenik a tavaly májusi forinterősödés hatása. Igaz, a 6-8 százalékos várható árcsökkenésből eddig mindössze 2,4 százalékot mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Erősen megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy a következő hónapokban milyen áralakulás várható. Az elemzők nagyobb része szerint a dezinflációs folyamat elérte mélypontját, augusztusban emelkedik az árindex. Többen viszont stagnálásra vagy további kismértékű csökkenésre számítanak. A különbségek nagyrészt abból adódnak, hogy gyakorlatilag megjósolhatatlan, meddig tart még az élelmiszerárak csökkenése. Abban azonban egységesek az elemzők, hogy az év utolsó negyedében - különösen decemberben - emelkedni fog az index. Ennek oka: tavaly az év végén a külső hatások (például az olajárak alakulása) rendkívüli mértékben segítették a dezinflációt, ezt pedig az idén valószínűleg nem lehet túlszárnyalni.
Az elmúlt hónapok látványos dezinflációja ellenére a szakértők a következő egy-másfél évben számtalan olyan kockázati tényezőt látnak, amely megakaszthatja az árdinamika csökkenését. Az erőteljes bérkiáramlás a keresletérzékeny áruk drágulását okozhatja - hívja fel a figyelmet Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője, aki a piaci szolgáltatások területén már most is erős árnyomást olvas ki a KSH részletes adataiból. További kockázati tényezőt jelent az olajárak alakulása, ami egy esetleges háborús konfliktus esetén lenne volatilis - mondja Detrekői László, a CIB Bank elemzője.
Az idei decemberre vonatkozó jegybanki inflációs célt - úgy tűnik - így sem fenyegeti veszély. Az utóbbi két-három hónap kedvező trendjét látva az elemzők 5 százalék körüli éves drágulást valószínűsítenek, optimistábbak ez alatti értéket sem tartanak kizártnak. (A Magyar Nemzeti Bank a 4,5 plusz-mínusz egyszázalékos tartományt célozta meg.)
A 2003. esztendőben viszont nem teljesül az inflációs cél - állítják egységesen az elemzők. A drágulás üteme a következő másfél évben 5 százalék körüli szinten mozoghat - véli Zsoldos István, a CA IB elemzője. Szerinte az említett kockázati tényezők mellett az is a dezinfláció gátját jelentheti, hogy az élelmiszerárak nem növekedhetnek tartósan az átlagos árszínvonal-emelkedési ütem alatt. Barcza György is enyhe csökkenéssel, stagnálással számol. Az ING Bank szakértője elsősorban a bérkiáramlás üteme miatt szkeptikus a jövő évi inflá-ciós cél megvalósulását illetően.
