Hozzájárulók és tiltakozók
Tucatnyi, korábban kormányzati tisztséget betöltő politikus tudatta tegnap közleményben, hogy felhatalmazza a Mécs-bizottságot adatainak kezelésére és nyilvánosságra hozatalára. Velük szemben többen azt jelezték, hogy nem hajlandók erre. Várhegyi Attila, a Fidesz pártigazgatója, volt politikai államtitkár és Járai Zsigmond, az MNB elnöke, korábbi pénzügyminiszter egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a testület álláspontjuk szerint törvénytelenül működik, ezért bár nincs takargatnivalójuk, nem adnak felhatalmazást a bizottságnak.
Áder János, az Országgyűlés korábbi elnöke hasonló okokból nem a bizottságnak, hanem az arra jogosult adatkezelőknek adott felhatalmazást, hogy a vele kapcsolatos dokumentumokat nyilvánosságra hozzák (a politikus nem nevezte meg, mely hivatalokra gondol, de értelemszerűen a Történeti Hivatal, a Belügyminisztérium és a nemzetbiztonsági szolgálatok jöhetnek szóba mint adatkezelők). Áder János ugyanakkor felkérte a Ház volt és jelenlegi elnökeit, alelnökeit, hogy kövessék példáját. Mint mondta, az adatvédelmi biztos is megállapította, hogy a bizottság működése alkotmányos alapelvet sért azzal, hogy önkényesen ragadja ki a közéleti szereplők közül a kormánytagokat. Ezen a helyzeten segíthet, ha a Ház egykori tisztségviselői is feltárják múltjukat. A Fidesz ügyvezető alelnöke arra a felvetésre, hogy a pártja vezette koalíció kormánytagjait rá kívánják-e bírni, adjanak felhatalmazást a Mécs-bizottságnak (így tett például Pálinkás József volt oktatási vagy Vonza András földművelésügyi és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter), azt felelte: mi-után Orbán-kormány "már és még" nincsen, a volt tagok szabadon dönthetnek a kérdésben.
Újabb, ellentmondásosan értékelt eredményű meghallgatásokkal folytatta a Medgyessy-bizottság: a testület lapzártánkig nem jutott a jelentésről folytatott érdemi vita közelébe, így kérdéses, mi lesz a ma éjfélig, a bizottság mandátumának lejártáig megalkotandó dokumentum sorsa. Elképzelhető, hogy a testület négy ellenzéki és négy kormánypárti képviselője külön-külön készít egy-egy kisebbségi jelentést. Ennek lehetőségét erősítette a meghallgatások egyike is: a testület több mint három órán át faggatta V. Nagy Árpádot, a III/II egykori hivatásos tisztjét. A férfi - aki egyébiránt még azt megelőzően ment el nyugdíjba, hogy Medgyessy Péter állományba került volna, és mint mondta, nem ismeri a miniszterelnök tevékenységét - általánosságban kifejtette: az szt-tisztek feladatköréből adódóan Medgyessynek volt lehetősége a hálózatépítésre. Mint fogalmazott, saját olvasatában az szt-tiszt ügynök, hiszen azért fizetik, hogy konkrét információkat adjon. A beosztáshoz tartozó feladatkörben a megfigyelés is szerepelt. A volt tiszt elmondta még: az szt-állomány tagjainak akkor is jártak bizonyos pótlékok, ha a fedőmunkahelyükön kaptak fizetést.
Ezek után Balogh László, a bizottság elnöke úgy vélte, "kártyavárként omlottak össze a szocialisták érvei", s a jelentéskészítő munkában nagyban befolyásolni fogják a meghallgatáson elhangzottak. Toller László, a testület szocialista alelnöke viszont úgy vélte: "a meghallgatottnak fogalma sem volt az szt-tiszti állományról, nem látott semmiféle ezzel kapcsolatos parancsot, hallomásból emlékezett", ám Balogh Lászlót "a mesék sem fogják zavarni".
