Kettős piaci szorításban a Skála áruházlánc

A rendszerváltás után egészen 1997-ig a kiskereskedelmi értékesítés volumene folyamatosan csökkent, csak 1998 óta tapasztalható ismét bővülés. (A csúcsnak számító 1987-es értéket száznak véve 1990-ben 82,7, 1995-ben 64,4, míg a mélyponton, 1997-ben 60,7 volt a forgalom, de a tavalyi eladási összérték is csak 83,5-nek felel meg.) A növekedés azonban igen differenciált: miközben a háztartási cikkek, gépkocsik és műszaki berendezések értékesítései átlag felett növekedtek, az élelmiszer-eladások csak szerényebb ütemben emelkedtek, míg a ruházati részleg a KSH adatait nézve alig tért magához. Ennek okát a legtöbb szakértő abban látja, hogy a kínai piacok hatalmas forgalma a szürkegazdaságot gyarapítja.

A piaci visszaesés kulcsszerepet játszott a kiskereskedelem szerkezetének átalakulásában: a kilencvenes évek elején alapított vagy privatizált hazai vállalkozások tőkehiánnyal küzdöttek, s a forgalom visszaesése miatt a folyó működésből sem tudták előteremteni a korábban elmaradt fejlesztések pótlásához, illetve a korszerű kereskedelmi technológiák alkalmazásához szükséges pénzt. Éppen ekkor jelentek meg a nemzetközi láncok, amelyek a versenytársak nehéz helyzete miatt könnyen és gyorsan hódították el azok részesedését. Amikor a forgalom növekedni kezdett, a hasznot már az újonnan érkezett társaságok tehették zsebre.

A belvárosi üzleteket emellett a parkolók hiánya, majd a fizetőparkolási rendszer is fájdalmasan érintette. A befektetés nélküli pénzszerzést hajtó önkormányzatok ezzel nemcsak saját iparűzési adóbevételüket kurtítják meg, hanem a városképet is rontja az üresen álló üzlethelyiségek mind gyakoribb látványa.

Mára a piac növekedése ellenére alig szaporodnak az üzletek, sőt, a legkeményebb versenyt folytató élelmiszerboltok száma 2002 első negyedében még csökkent is. Kelet-Közép-Európában Csehországban és Magyarországon koncentrálódott leginkább a kereskedelem. 2000-es adatok szerint a hiper- és szupermarketek együttesen 45, illetve 30 százalékát adták a napi fogyasztási cikkek forgalmának. Ennek ellenére Magyarországon a tízezer lakosra jutó boltok száma ma is három-négyszerese a Nyugaton megszokottnak. Manapság egyre inkább úgy tűnik: a nagy alapterület, a széles választék vagy a specializáció teheti csak jövedelmezővé a működést.



>> Általános áruházak



Az első ilyen intézmény az 1948-ban alapított Állami Áruház Rt. volt, amely egyetlen év alatt országos hálózattá nőtte ki magát. A 60-as évek végén felvette a Centrum nevet, s a 80-as évek végén már 37 áruház tartozott hozzá. A rendszerváltást követően hosszas politikai huzavona után a dolgozók és a menedzsment közösen privatizálták a céget.

A nagy konkurens 1974-ben jött létre Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalata néven, ám az első áruházat csak két évvel később nyitotta meg Budán. 1979-ben egyesült az Országos Szövetkezeti és Értékesítő Közös Vállalattal, létrehozva a Skála-Coop Közös Vállalatot. Az immár nagykereskedelmi tevékenységet is végző cég 38 szövetkezeti áruházat felügyelt egyfajta szocialista franchise-rendszerként. 1985-ben holdinggá alakultak, majd létrejött a Skála-Coop Rt. A cég élén álló Demján Sándor javaslatára 1989-ben három befektetői csoport - közte a társait hamarosan kivásárló német Tengelmann - 32 millió dollárral megemelte az alaptőkét, majd a németek az 1991-es tőzsdei bevezetés után többségi tulajdonosok lettek.

Miközben a Tengelmann tovább akart terjeszkedni, a Centrum új tulajdonosai képtelenek voltak önerőből pótolni az elmaradt beruházásokat, a pénzük után futó dolgozók pedig szívesen megszabadultak volna E-hitelből vett papírjaiktól. A Skála titokban elkezdte a Centrum felvásárlását, s végül a különféle opciók díjait is ideértve körülbelül 3,3 milliárd forintért megvették versenytársukat, melynek csak eszközei akkoriban 7-13 milliárdot értek.

A Skála-láncolat így 1998-ban 22 Centrum áruházzal bővült. A hálózati átfedéseket megszüntették, a gazdaságosan nem üzemeltethető házakat bérbe vagy eladták. Hiába hízott azonban az eladóterület és az alkalmazotti létszám, az együttes árbevétel jócskán elmaradt a várttól: az egyesüléskor remélt 40 milliárd forintnyival szemben 1999-ben az előző évinél is kevesebb, alig 27,5 milliárdnyi árut adtak el. Ekkor 27 áruházukban 70 ezer négyzetméteren napi 40-50 ezer vevőt szolgáltak ki.

Versenypozíciójuk gyengülését látva az előremenekülést választották: hűségkártyarendszert építettek ki Super Shop néven, megnyújtották a nyitva tartást, felújították a lánc zászlóshajóit, s 2000-ben szerződést kötöttek az angol Debenhamsszel, melynek eredményeként a Camponában meg is nyílt első üzletük. A bevétel azonban nem nőtt látványosan, viszont a tetemes létszámleépítésnek és az üzleti folyamatok átszervezésének köszönhetően az üzemi veszteség csökkent.

2001 közepén röppent fel a hír, hogy a Németországban pénzügyi nehézségekkel küzdő Tengelmann magyar érdekeltségeinek eladásából kíván pénzt szerezni. 54,8 százalékos Skála-csomagját végül tavaly nyáron a Callum Rt.-nek adta el, megtartotta viszont a 21 Kaiser's és a 110 Plus üzletet, illetve az OBI láncot. Ekkor a Skála- és Centrum-lánc házasságából létrehozott S&C üzletláncnak már csak 24 tagja volt, ugyanakkor a Debenhams áruház mellett öt Marks and Spencer és 12 egyéb ruházati üzletet is működtettek.

A Callum a Tengelmann-rész megvétele után nyilvános vételi ajánlatot is tett, amelynél a görög érdekeltségű, 21,78 százalékkal bíró Athina ellentámadásba lendült: a törzs- és kamatozó részvényekért először ajánlott 1200, illetve 16 ezer forintot 1300 és

16 800 forintos ajánlattal licitálta túl, erre a Callum 1365 és 17 640 forinttal válaszolt, ami véglegesnek bizonyult. A Callum Rt.-t tulajdonló Capital Rt. így végül közvetve 84,68 százalékra emelte részesedését.

Az ügyletet részben a megvett csoport ingatlanaira felvett, a konszolidált saját tőkét is meghaladó jelzáloghitelből finanszírozták. Közben a cég némileg magára talált, ám a 2001. évi látványos eredményjavulás tetemes része a feleslegesnek ítélt ingatlanok eladásának köszönhető.

A legóvatosabb becslések szerint is több mint 30 milliárdos ingatlanvagyon kapcsán néhányan a Csemege privatizációját emlegetik: a cégért 3 milliárd forintot fizetett a Julius Meinl, majd néhány esztendő múlva 45 milliárdért állítólag legértékesebb ingatlanai nélkül adta azt tovább a mostani belga tulajdonosoknak. Mások viszont az új tulajdonosi körhöz tartozó Libri esetét idézik, amelynél szintén ingatlanspekulációval vádolták a vevőket, ám erre alaposan rácáfolva azok talpra állították s ma is működtetik a céget.

Többsége biztos tudatában az új tulajdonos az idén februárban 11 év után kezdeményezte a részvények tőzsdei kivezetését, ám az ehhez szükséges vételi ajánlatot végül nem tették meg. Közben a részvénystruktúrát is egyszerűsítették, így ha az augusztus 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés a D sorozatú papírok átalakítására is rábólint, már csak törzsrészvények lesznek a társaságnál. Ismét szavaznak majd a kivezetésről, ezúttal minden bizonnyal nagyobb sikerrel, hiszen a Callum már bejelentette: 1601 forinton vételi ajánlatot tesz.



>> Új stratégia



Közben gőzerővel folyik a válságkezelés. A lakberendezési cikkek és bútorok már felszámolt eladása mellett hamarosan javarészt a műszaki és lakástextil-értékesítés is kiesik a Skála tevékenységi köréből. A tervek szerint főként a ruházati cikkekre koncentrálnak, továbbra is a felső középosztályt tartva elsődleges célcsoportnak. (2000-ben a forgalom 53 százalékát a ruházati, 18-at a műszaki cikkek adták.) Ez azonban az elmúlt évek trendjét látva korántsem veszélytelen stratégia, elég, ha csak a 2001 nyarán a piacról kivonult Kleider Bauerre gondolunk.

A kereskedelmi tevékenységet végző S&C Áruházlánc Rt. élére Karácsonyi András, a Drogerie Markt volt ügyvezetője került, aki az idén őszre imázsalakító kampányt tervez, amivel elsősorban a húszas, harmincas korosztályt kívánja megcélozni. Szakértők arra emlékeztetnek, hogy a Skála minden üzlete jól megközelíthető tömegközlekedéssel, s kihasználatlan tartalékok vannak az országos hálózatban is: egységes kínálatnál nagyobb megrendeléseikkel konkurenseikhez hasonló beszerzési árakat érhetnek el.