A rendszerváltás után egészen 1997-ig a kiskereskedelmi értékesítés volumene folyamatosan csökkent, csak 1998 óta tapasztalható ismét bővülés. (A csúcsnak számító 1987-es értéket száznak véve 1990-ben 82,7, 1995-ben 64,4, míg a mélyponton, 1997-ben 60,7 volt a forgalom, de a tavalyi eladási összérték is csak 83,5-nek felel meg.) A növekedés azonban igen differenciált: miközben a háztartási cikkek, gépkocsik és műszaki berendezések értékesítései átlag felett növekedtek, az élelmiszer-eladások csak szerényebb ütemben emelkedtek, míg a ruházati részleg a KSH adatait nézve alig tért magához. Ennek okát a legtöbb szakértő abban látja, hogy a kínai piacok hatalmas forgalma a szürkegazdaságot gyarapítja.
A piaci visszaesés kulcsszerepet játszott a kiskereskedelem szerkezetének átalakulásában: a kilencvenes évek elején alapított vagy privatizált hazai vállalkozások tőkehiánnyal küzdöttek, s a forgalom visszaesése miatt a folyó működésből sem tudták előteremteni a korábban elmaradt fejlesztések pótlásához, illetve a korszerű kereskedelmi technológiák alkalmazásához szükséges pénzt. Éppen ekkor jelentek meg a nemzetközi láncok, amelyek a versenytársak nehéz helyzete miatt könnyen és gyorsan hódították el azok részesedését. Amikor a forgalom növekedni kezdett, a hasznot már az újonnan érkezett társaságok tehették zsebre.
A belvárosi üzleteket emellett a parkolók hiánya, majd a fizetőparkolási rendszer is fájdalmasan érintette. A befektetés nélküli pénzszerzést hajtó önkormányzatok ezzel nemcsak saját iparűzési adóbevételüket kurtítják meg, hanem a városképet is rontja az üresen álló üzlethelyiségek mind gyakoribb látványa.
Mára a piac növekedése ellenére alig szaporodnak az üzletek, sőt, a legkeményebb versenyt folytató élelmiszerboltok száma 2002 első negyedében még csökkent is. Kelet-Közép-Európában Csehországban és Magyarországon koncentrálódott leginkább a kereskedelem. 2000-es adatok szerint a hiper- és szupermarketek együttesen 45, illetve 30 százalékát adták a napi fogyasztási cikkek forgalmának. Ennek ellenére Magyarországon a tízezer lakosra jutó boltok száma ma is három-négyszerese a Nyugaton megszokottnak. Manapság egyre inkább úgy tűnik: a nagy alapterület, a széles választék vagy a specializáció teheti csak jövedelmezővé a működést.
>> Általános áruházak
Az első ilyen intézmény az 1948-ban alapított Állami Áruház Rt. volt, amely egyetlen év alatt országos hálózattá nőtte ki magát. A 60-as évek végén felvette a Centrum nevet, s a 80-as évek végén már 37 áruház tartozott hozzá. A rendszerváltást követően hosszas politikai huzavona után a dolgozók és a menedzsment közösen privatizálták a céget.
A nagy konkurens 1974-ben jött létre Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalata néven, ám az első áruházat csak két évvel később nyitotta meg Budán. 1979-ben egyesült az Országos Szövetkezeti és Értékesítő Közös Vállalattal, létrehozva a Skála-Coop Közös Vállalatot. Az immár nagykereskedelmi tevékenységet is végző cég 38 szövetkezeti áruházat felügyelt egyfajta szocialista franchise-rendszerként. 1985-ben holdinggá alakultak, majd létrejött a Skála-Coop Rt. A cég élén álló Demján Sándor javaslatára 1989-ben három befektetői csoport - közte a társait hamarosan kivásárló német Tengelmann - 32 millió dollárral megemelte az alaptőkét, majd a németek az 1991-es tőzsdei bevezetés után többségi tulajdonosok lettek.
Miközben a Tengelmann tovább akart terjeszkedni, a Centrum új tulajdonosai képtelenek voltak önerőből pótolni az elmaradt beruházásokat, a pénzük után futó dolgozók pedig szívesen megszabadultak volna E-hitelből vett papírjaiktól. A Skála titokban elkezdte a Centrum felvásárlását, s végül a különféle opciók díjait is ideértve körülbelül 3,3 milliárd forintért megvették versenytársukat, melynek csak eszközei akkoriban 7-13 milliárdot értek.
A Skála-láncolat így 1998-ban 22 Centrum áruházzal bővült. A hálózati átfedéseket megszüntették, a gazdaságosan nem üzemeltethető házakat bérbe vagy eladták. Hiába hízott azonban az eladóterület és az alkalmazotti létszám, az együttes árbevétel jócskán elmaradt a várttól: az egyesüléskor remélt 40 milliárd forintnyival szemben 1999-ben az előző évinél is kevesebb, alig 27,5 milliárdnyi árut adtak el. Ekkor 27 áruházukban 70 ezer négyzetméteren napi 40-50 ezer vevőt szolgáltak ki.
Versenypozíciójuk gyengülését látva az előremenekülést választották: hűségkártyarendszert építettek ki Super Shop néven, megnyújtották a nyitva tartást, felújították a lánc zászlóshajóit, s 2000-ben szerződést kötöttek az angol Debenhamsszel, melynek eredményeként a Camponában meg is nyílt első üzletük. A bevétel azonban nem nőtt látványosan, viszont a tetemes létszámleépítésnek és az üzleti folyamatok átszervezésének köszönhetően az üzemi veszteség csökkent.
2001 közepén röppent fel a hír, hogy a Németországban pénzügyi nehézségekkel küzdő Tengelmann magyar érdekeltségeinek eladásából kíván pénzt szerezni. 54,8 százalékos Skála-csomagját végül tavaly nyáron a Callum Rt.-nek adta el, megtartotta viszont a 21 Kaiser's és a 110 Plus üzletet, illetve az OBI láncot. Ekkor a Skála- és Centrum-lánc házasságából létrehozott S&C üzletláncnak már csak 24 tagja volt, ugyanakkor a Debenhams áruház mellett öt Marks and Spencer és 12 egyéb ruházati üzletet is működtettek.
A Callum a Tengelmann-rész megvétele után nyilvános vételi ajánlatot is tett, amelynél a görög érdekeltségű, 21,78 százalékkal bíró Athina ellentámadásba lendült: a törzs- és kamatozó részvényekért először ajánlott 1200, illetve 16 ezer forintot 1300 és
16 800 forintos ajánlattal licitálta túl, erre a Callum 1365 és 17 640 forinttal válaszolt, ami véglegesnek bizonyult. A Callum Rt.-t tulajdonló Capital Rt. így végül közvetve 84,68 százalékra emelte részesedését.
Az ügyletet részben a megvett csoport ingatlanaira felvett, a konszolidált saját tőkét is meghaladó jelzáloghitelből finanszírozták. Közben a cég némileg magára talált, ám a 2001. évi látványos eredményjavulás tetemes része a feleslegesnek ítélt ingatlanok eladásának köszönhető.
A legóvatosabb becslések szerint is több mint 30 milliárdos ingatlanvagyon kapcsán néhányan a Csemege privatizációját emlegetik: a cégért 3 milliárd forintot fizetett a Julius Meinl, majd néhány esztendő múlva 45 milliárdért állítólag legértékesebb ingatlanai nélkül adta azt tovább a mostani belga tulajdonosoknak. Mások viszont az új tulajdonosi körhöz tartozó Libri esetét idézik, amelynél szintén ingatlanspekulációval vádolták a vevőket, ám erre alaposan rácáfolva azok talpra állították s ma is működtetik a céget.
Többsége biztos tudatában az új tulajdonos az idén februárban 11 év után kezdeményezte a részvények tőzsdei kivezetését, ám az ehhez szükséges vételi ajánlatot végül nem tették meg. Közben a részvénystruktúrát is egyszerűsítették, így ha az augusztus 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés a D sorozatú papírok átalakítására is rábólint, már csak törzsrészvények lesznek a társaságnál. Ismét szavaznak majd a kivezetésről, ezúttal minden bizonnyal nagyobb sikerrel, hiszen a Callum már bejelentette: 1601 forinton vételi ajánlatot tesz.
>> Új stratégia
Közben gőzerővel folyik a válságkezelés. A lakberendezési cikkek és bútorok már felszámolt eladása mellett hamarosan javarészt a műszaki és lakástextil-értékesítés is kiesik a Skála tevékenységi köréből. A tervek szerint főként a ruházati cikkekre koncentrálnak, továbbra is a felső középosztályt tartva elsődleges célcsoportnak. (2000-ben a forgalom 53 százalékát a ruházati, 18-at a műszaki cikkek adták.) Ez azonban az elmúlt évek trendjét látva korántsem veszélytelen stratégia, elég, ha csak a 2001 nyarán a piacról kivonult Kleider Bauerre gondolunk.
A kereskedelmi tevékenységet végző S&C Áruházlánc Rt. élére Karácsonyi András, a Drogerie Markt volt ügyvezetője került, aki az idén őszre imázsalakító kampányt tervez, amivel elsősorban a húszas, harmincas korosztályt kívánja megcélozni. Szakértők arra emlékeztetnek, hogy a Skála minden üzlete jól megközelíthető tömegközlekedéssel, s kihasználatlan tartalékok vannak az országos hálózatban is: egységes kínálatnál nagyobb megrendeléseikkel konkurenseikhez hasonló beszerzési árakat érhetnek el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.