Kevesebb sertés a késlekedés miatt
Ismét zsugorodott a sertésállomány az idei év első felében, mivel késve születtek meg az ágazat stabilizálását célzó kormányzati intézkedések - állítja a legnagyobb érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Tóth István, a szervezet titkára elmondta: a csökkenő létszámra utal, hogy alacsony árak mellett sincs érdeklődés bizonyos takarmánynövények iránt, miközben az állatpiacon erőteljes kereslet alakult ki.
Mint ismert, a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy rendkívüli támogatásokat nyújt a sertésfelvásárlási árak növelése érdekében. Az exportőrök kilónként 37 forintos szubvenciót vehetnek igénybe, ha ugyancsak kilónként legalább 290 forintot fizetnek a hízókért. A húsipar további 1,5 milliárd forint minőségjavító dotációt is felhasználhat, az ágazati szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) pedig 700 millióval egészíti ki az állami pénzeket.
Tóth szerint az intézkedések hatására mára megkezdődött a sertésárak növekedése: az átlagár most eléri a kilónkénti 285 forintot, szemben az első félévi 279-cel. Emellett az állattartók kilónként 12 forintos állami minőségi átlagtámogatást is kapnak, így összbevételük megközelíti a 300 forint körüli önköltséget.
A drágulás folytatódásával a sertéságazat egyensúlyi állapotba kerülhet, a magasabb árak pedig részben kompenzálhatják az utóbbi hónapok termelői veszteségeit - vélik szakértők. Érdek-képviseleti statisztikák szerint az árak május-júniusra olyan alacsonyra süllyedtek, hogy a gazdák a sertéshizlaláson kilónként 40 forintot is buktak. Most viszont pozícióik tovább javulhatnak, mivel az átlagos felvásárlási árak előreláthatólag még legalább 10-15 forinttal növekednek a hazai piacon.
