Konjunktúraélénkítő helyreállítás

A Reuters által idézett elemzők a hivatalos kormányzati becsléssel (60-90 milliárd korona) nagyjából megegyező sávba, 60 és 115 milliárd korona, azaz 1,9-3,7 milliárd dollár közé teszik a csehországi árvízkárok összegét. Ez az idei évre várt bruttó hazai termék mintegy 2,5-5 százalékával egyenlő, ám a szakértők arra számítanak, hogy a kibocsátás ténylegesen mindössze 0,3 százalékponttal fog elmaradni attól az értéktől, amelyet az árvíz nélkül ért volna el a cseh gazdaság. A 2003-as évre még biztatóbbak a kilátások: ekkor a helyreállítási célú beruházások várhatóan már teljes egészében kompenzálják a károk kedvezőtlen hatását, sőt egyesek szerint akár nettó gyorsulást is okozhatnak a GDP-növekedésben.

Németországban megoszlik a közgazdászok véleménye arról, vajon az eredetileg 2003 elejére tervezett adócsökkentéseknek a Schröder-kormány által bejelentett elhalasztása (VG, 2002. augusztus 21., 2. oldal) visszavetheti-e a növekedést. A pesszimisták a Handelsblatt szerint a fogyasztás visszafogásának kedvezőtlen hatásaitól tartanak, míg a derűlátók szerint ezt az állami beruházások bőségesen kompenzálni fogják. A brit hírügynökség szintén olyan véleményt idéz, amely szerint a berlini kormány által kilátásba helyezett állami beavatkozás valóságos "gazdaságélénkítő csomaggal" ér fel majd, és különösen az utóbbi években a konjunktúra gyenge láncszemének számító építőipar előtt fognak nagy lehetőségek megnyílni. Berlin számára egyébként jó hír, hogy az árvíznek "köszönhetően" kibújhat a GDP-arányos költségvetési hiányt 3 százalékban maximáló uniós kritérium alól. A stabilitási paktum ugyanis megengedi, hogy "a tagország által nem befolyásolható szokatlan helyzet" esetén időlegesen átlépjék ezt a küszöböt. Márpedig Berlin már az év eleje óta veszélyesen közel van a határérték megsértéséhez - emlékeztetnek megfigyelők.

Gerhard Schröder kancellár és Hans Eichel pénzügyminiszter azonban egyelőre váltig hangoztatja, hogy árvíz ide vagy oda, nem enged a fiskális szigorból. A két politikus a napokban nemcsak a 3 százalékos deficitküszöb túllépését, hanem a Bundesbank mintegy 39 milliárd euró értékű, 3500 tonnás aranykészletének megcsapolását is kizárta. Pedro Solbes, az EU pénzügyi biztosa elégedetten nyugtázta ezeket a jelzéseket, mondván: a deficit növelése helyett az adócsökkentések elhalasztását középpontba helyező német megoldás "a válságra adott gyors és megfelelő válasz". A berlini és bécsi döntések - az osztrák kormány a múlt héten szintén egyes adócsökkentések elhalasztása, továbbá egyes kiadási tételek megkurtítása mellett határozott - Solbes szerint azt mutatják, hogy a stabilitási paktum keretein belül is van mód a válsághelyzetek kezelésére. A cseh kormány is igyekszik EU-konform magatartást tanúsítani: Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter a napokban jelezte, hogy Prága a költségvetési hiány emelése, esetleg különleges "árvízi kötvények" kibocsátása helyett a kiadások visszafogása (például a Gripen harci repülők beszerzésének elhalasztása) és a privatizáció gyorsítása révén fog a helyreállításhoz pénzt előteremteni.