Lengyel munkaügyi szigorítások
A munka törvénykönyvének mostani liberalizálásával mindenekelőtt könnyebbé teszik a munkaerő felvételét, illetve elbocsátását. Megszűnik az a korábbi kötelezettség, hogy a munkavállalónak jár a meghatározatlan időre szóló szerződés. Eltörlik a kedvezményes túlóradíjakat és az elbocsátás ellen védő záradékokat, egyszerűsítik a munkaügyisek papírmunkáját.
Megváltoztatják azt a korábbi rendelkezést, amely különleges védelmet nyújtott szakszervezeti funkcionáriusoknak, mert ezzel számos vergődő cégnél éltek
vissza oly módon, hogy a foglalkoztatottak nagy részét egyúttal érdekvédelmi tisztségviselőnek is kinevezték. Az új szabályozás szerint egy vállalatnál nem lehet több szakszervezetis, mint ahány menedzser van. A lengyeleknél oly krónikus hiányzás visszaszorítására megvonják a betegség első napjára számított táppénzt, hacsak az illetőt nem kell komolyabb bajjal, hat napnál hosszabb ideig kezelni.
A törvényt végig ellenezte a jobboldali szolidaritás szakszervezeti szövetség, egy - a kormányhoz közel álló - érdekképviseletet azonban sikerült megnyerni a tervhez. A kormány terveit támogató munkáltatók mindenekelőtt arra számítanak, hogy mérsékelhetők lesznek a Kelet-Európa-szerte legmagasabb (a magyarországinál is 20-30 százalékkal magasabb) bérköltségek, amelyeket mindenekelőtt a magas egészség- és egyéb társadalombiztosítási járulékokra vezetnek vissza. Az EU-csatlakozást jelentősen megkönnyítheti a munkaerőpiac liberalizálása, mert általa csökkenthetők a munkanélküli-segélyek és a szubvenciók, felgyorsítható a nagy állami konglomerátumok racionalizálása.
