Mindent hamisítanak, ami eladható
A határőrök gondosabb munkáján kívül éppen az magyarázza ezt a látványos "hamisítási boomot", hogy ma már gyakorlatilag mindenfajta termékre kiterjed ez a tevékenység. A minőségi cikkek "lekoppintása" helyett immár a mennyiségre utaznak a kalózok, ami brüsszeli szakértők szerint annál inkább aggasztó, mivel a tömegcikkek könnyebben elkerülik a hatóságok figyelmét. Egyes termékcsoportok - élelmiszerek, gyógyszerek - esetében a hamisítás ráadásul komoly egészségügyi kockázatot is jelent a fogyasztók számára.
A leglátványosabb ütemben a lefoglalt hamis CD-k, DVD-k és kazetták száma növekedett; ez a termékcsoport - a darabszámot alapul véve - immár több mint negyven százalékát teszi ki az összes fogásnak. Slágernek számítanak még az elektromos cikkek, a számítástechnikai eszközök és az élelmiszerek (főként az édességek, szeszes italok) is. A márkahamisítások klasszikus terepének számító ruházati szektor ezzel szemben stagnál: a sport- és egyéb ruházati cikkek hamisításának visszaesését csupán a kiegészítők (táskák, napszemüvegek) fellendülése tudta tavaly ellensúlyozni. A vámosok által lefoglalt hamis parfümök, számítógépes és más játékok, órák és ékszerek száma ugyanakkor az egy évvel korábbinak harmadára-negyedére zuhant.
Miközben az EU-tagországokban a külföldről érkező hamis áruk becslések szerint mintegy 200 ezer állás elvesztését okozták, a jelenség a világ más részein is komoly problémákat okoz. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által a kilencvenes évek végén végzett felmérések szerint a hamisítások éves szinten 250 milliárd eurónyi árumozgást, azaz a világkereskedelem volumenének öt-hét százalékát jelentik. A tavaly uniós szinten "lefülelt" kétmilliárd euró piaci értékű árutömeg tehát minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa, még akkor is, ha a kalóztermékeket nem kizárólag a tizenötök piacain terítik. A nem gazdasági jellegű károkat pedig érzékelteti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi közlése, miszerint a hamisított gyógyszerek egy részéből teljesen hiányoznak a hatóanyagok, másokban azoknak csak kis része található meg; a legriasztóbb esetekben ugyanakkor veszélyes, mérgező hatású szerekkel pótolják a hatóanyagot a zuggyártók.
A hamisítási iparág intézményesülésére utal a bővülő termékpaletta mellett az a tény is, hogy az árut immár nem közvetlenül a gyártás helyéről szállítják a megcélzott piacra. Az illegális kereskedők logisztikai hálózataiban egyre több átrakó-, raktár- és csomagolóállomás szerepel, ami a kábítószer-kereskedelemben régóta követett módszerek átvételére utal. Az árumozgásokat egyre gyakrabban fedezik legális kereskedelmi ügyletekkel, és a csempészek leginkább a légi szállítást kedvelik.
Érdekes eredményt mutat a hamis áruk eredetének vizsgálata is. Összességében tavaly Thaiföldről származott a legtöbb (majdnem minden negyedik) lefoglalt termék, majd olyan, szintén klasszikusnak számító kibocsátó helyek következnek, mint Kína, Törökország és Hongkong. Thaiföld főként a ruházati cikkek (ezen belül is kiemelten a sportfelszerelések) hamisítása terén számít nagyhatalomnak, míg Kína a játékok, Hongkong a számítástechnikai és elektromos eszközök, Törökország pedig a kozmetikumok, élelmiszerek és italok vonatkozásában különösen erős. Az ötödik helyen azonban (az összes lefoglalt hamis áru négy százalékával) Csehország áll; innen főleg lekoppintott ruházati cikkek érkeznek az unióba. Lengyelország a számítástechnikai eszközök és az órák, ékszerek terén tud viszonylag jó eredménnyel labdába rúgni. Meglepő lehet az is, hogy a hamis CD-k, DVD-k és kazetták terén Belgium, a játékok, órák és ékszerek vonatkozásában pedig az Egyesült Államok számít a második legnagyobb kibocsátónak.
