Miniszteri közlések a múltról
Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke után Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-pénzekkel foglalkozó minisztere is a Magyar Nemzetben ismerte el, hogy a rendszerváltást megelÕzÕen voltak kapcsolatai a titkosszolgálatokkal. A jelenleg MDF-es színekben politizáló exminiszter azt állította, hogy egy a jegybanknak nagymértékÛ veszteséget okozó ügylet kapcsán keresték meg, és arról, illetve általában a pénzmosás sajátosságairól kértek tÕle néhány alkalommal információt.
A Népszabadság egy nappal késÕbb - múlt szombaton - egy 1989-es parancsot közölt, amelynek tanúsága szerint Boros Imrét 1989-ben a III/II-es csoportfÕnökség fÕoperatív tisztjének nevezték ki. A történtek után Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, a nyilvánosság elÕtt vár magyarázatot a politikustól arra, hogy a napilapban közölt dokumentumban foglaltak fedik-e a valóságot, vagy az a nyilatkozat, amelyet Boros Imre a párt többi képviselÕjelöltjéhez hasonlóan korábban tett, miszerint a III-as fÕcsoportfÕnökséggel nem állt kapcsolatban. Az exminiszter ezek után a Magyar Nemzet hétfÕi számában azt állította, a Népszabadságban közölt "áldokumentum" hamisítvány. Egyes információk szerint ha Boros Imre nem tudja alátámasztani érvelését, kizárhatják az MDF parlamenti frakciójából.
Mint ismert, a Mécs Imre vezette, a demokratikus kormányok minisztereinek és államtitkárainak titkosszolgálati munkáját firtató testület részérÕl a múlt hét közepén azt az információt hozták nyilvánosságra, hogy tíz érintettet találtak, akik közül öten
az Antall-Boross-, négyen az Orbán-, ketten pedig a Horn-kabinetnek voltak a tagjai. A jelenlegi kormányból Medgyessy Péter számít érintettnek. Orbán Viktor exkormányfÕ egyébként a kérdésrÕl nem nyilatkozik, sajtótitkára szerint mindaddig, "amíg vissza nem áll a vizsgálóbizottság törvényes mÛködése".
A testület tevékenységével szemben az adatvédelmi biztos és ellenzéki politikusok után aggályokat fogalmazott meg a köztársasági elnök is. Mádl Ferenc - aki Antall József kormányának tagjaként maga is a bizottság által vizsgált körbe tartozik - az MTI-nek nyilatkozva "jó szándékának elismerése mellett is alkotmánysértÕnek" minÕsítette a bizottság mÛködését, "amit államfÕként nem legitimálhatok, ezért sem elutasító, sem beleegyezÕ nyilatkozatot nem teszek azzal kapcsolatban, hogyan kezelje jelentésének rám vonatkozó részét". Mécs Imre sietve reagált Mádl Ferenc szavaira, mondván, "államfÕi tisztségével nem összeegyeztethetÕ és nem is szerencsés" a nyilatkozat. A szabad demokrata politikus szerint a bizottságot alkotmányosan, egyhangú szavazással, a lehetÕ legnagyobb legitimációval hozta létre az OrszággyÛlés. "A bizottság feladata, hogy az adatokat összegyÛjtse, hitelességükrÕl meggyÕzÕdjön és titkosságuk feloldása után, az adatvédelmi törvény közérdekÛ adatokra vonatkozó elÕírásainak megfelelÕen az állampolgárok rendelkezésére bocsássa" - fogalmaz a levélben Mécs Imre.
