Nem jön létre kétfázisú Európa
Legfeljebb két százalékponttal emelheti a fogyasztói árindexet a némethez képest a Balassa-Samuelson (B-S) hatásként megismert jelenség, vagyis az, hogy a termelékenységkülönbség miatt a felzárkózó országban szükségszerűen magasabb infláció figyelhető meg - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb tanulmányából.
Az MNB munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Unióba készülő tagjelöltek közül Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a B-S-hatás nem hátráltatja majd jelentősen a maastrichti kritériumoknak való megfelelést.
Az egyik legszigorúbb követelmény ugyanis az, hogy az eurózónában a három legkisebb inflációs átlagot felmutató ország felett maximum két százalékponttal "helyezkedhet el" a pénzromlás üteme
az eurózónába belépni szándékozó államban vagy államokban.
A tanulmány a Balassa- Samuelson-hatás eredőit vizsgálja a magyar, lengyel, cseh, szlovák és szlovén nemzetgazdaságban. A kutatás az öt ország jegybankjainak együttműködésében készült - ismertette Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója.
Az igazgató hangoztatta: a kutatások nem igazolták azt az egyes elemzők által emlegetett félelmet, hogy a magasabb strukturális infláció miatt az EU-csatlakozás után "kétfázisú Európa jöhetne létre", s az inflációs eltérések akkorák lennének, hogy azok megakadályoznák az EU-ba belépő kelet-közép-európai államok euróövezethez való csatlakozását. (VG)
