Nem készül korrigálni a kormány
Korábbi, alapvetően optimista jelentése után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen rontotta a jövő évre szóló növekedési előrejelzéseit. A kiszivárogtatott számok arra utalnak, hogy már az IMF is azt a - szakértői körökben néhány hete konszenzusnak számító - feltételezést osztja, hogy a világgazdasági konjunktúra az idén már nem javulhat jelentősen, sőt, jövőre sem lehet látványos fellendüléssel számolni. A konjunktúra beindulása alapvetően az Egyesült Államok gazdasági teljesítményétől függ, márpedig ezzel kapcsolatban a nemzetközi szervezet alaposan visszavett korábbi derűlátásából: az előző jelentéshez képest 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 2,6 százalékos GDP-növekedést vár 2003-ra.
A nemzetközi gazdasághoz igen szorosan kötődő Magyarország eredménye is nagymértékben függ attól, hogy a tengerentúli fellendülés mikor következik be és milyen mértékű lesz. Ez leginkább közvetett módon befolyásolja a hazai helyzetet, hiszen az Egyesült Államoknál sokkal fontosabb külkereskedelmi partnerünk az Európai Unió, ahová exportunk háromnegyede irányul. A nyugat-európai gazdaságok erőre kapását viszont az elemzők alapvetően az amerikai helyzettől teszik függővé.
A kormány által az előcsatlakozási program (PEP) részeként elfogadott makrogazdasági pálya szerint az idén 4 százalékos, vagyis a tavalyival nagyjából megegyező ütemű lesz a növekedés. Kérdésünkre a Pénzügyminisztériumban elmondták: az IMF által jelzett romló növekedési kilátások ellenére a kormány nem látja okát a PEP-ben felvázolt pálya módosításának. Ez a pálya egyébként viszonylag friss, nyár eleji európai uniós, illetve OECD-előrejelzéseken alapul, amelyekben már kevés nyoma van a 2002 eleji optimizmusnak. Előrejelzések tekintetében a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között egyetértés mutatkozik. A jegybank elsősorban a korábbi várakozásoknál is jelentősebb keresletnövekedéssel magyarázza azt, hogy két hete - a három hónappal ezelőtti előrejelzéséhez képest - felfelé módosította az idei GDP-növekedésre vonatkozó jóslatát.
A világgazdasági dekonjunktúra már most is érezteti hatását a magyar gazdaságban. A lassulás annak ellenére egyértelmű, hogy a belső keresletnek nagy lökést adott az anticiklikus jellegű gazdaságpolitika. Tavaly a 2000. évi rekord után 1996 óta a legkisebb bővülést produkálta a gazdaság, az idén pedig a - kormányénál némileg pesszimistább - piaci várakozások szerint ezt is alulmúlja majd a GDP-növekedés. A derűlátóbb szakértők közé tartozik Zsoldos István, a CA IB elemzője, aki szerint a fiskális expanzió és a lakossági fogyasztás ellensúlyozza a külső keresletbővülés késlekedéséből fakadó negatív növekedési hatást. Így - bár az ipari termelésre vonatkozó prognózisát csökkentette - továbbra is kitart 3,8 százalékos GDP-emelkedési jóslata mellett.
Jóval nagyobb az egyetértés a piac és a gazdaságpolitika irányítói között a következő évi gazdasági bővüléssel kapcsolatban: a piaci prognózisok mellett a kormány is gyorsulást, 4-4,5 százalék körüli növekedést vár, míg a jegybank ennél valamivel még optimistább.
Amennyiben hihetünk az IMF és a hazai szakértők prognózisainak, a világgazdaság átlagos teljesítménynövekedését az idén és jövőre is meghaladjuk majd mintegy fél százalékponttal.
