Nem tartható a mai termelés

A következő fél évszázadban a világ népessége a jelenlegi hatmilliárdról kilencmilliárdra emelkedhet, a Föld országai együttes gazdasági teljesítményének értéke pedig ugyanezen időszak alatt megnégyszereződhet - jósolja a johannesburgi környezetvédelmi csúcs alkalmából közzétett évkönyvében (World Development Report 2003) a Világbank.

A 2050-re jósolt kilencmilliárd ember kétharmada városokban fog élni, ami ma szinte elképzelhetetlen mértékben fogja növelni a lakás-, az energia-, a víz- és más közszolgáltatások iránti igényt. Az emberiség vízigénye már 2030-ban elérheti a mai szint másfélszeresét, jóllehet az ivóvízkészleteket ma is sok helyütt (elsősorban Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában) veszélyezteti a környezetszenynyezés és a klímaváltozás. A trópusi esőerdők területe évtizedenként mintegy öt százalékkal zsugorodik, az elmúlt fél évszázadban közel negyedével csökkent a Föld szántóföldjeinek, rétjeinek és erdeinek területe, és mostanra a földi biodiverzitás több mint egyharmada a felszín mindössze 1,4 százalékára szorult vissza - sorolja az évkönyv a környezetpusztítás néhány aggasztó jelét.

Ebben a helyzetben világos, hogy az előttünk álló hatalmas gazdasági és demográfiai növekedés határozott irányváltás nélkül elviselhetetlen környezeti pusztítást és társadalmi problémákat hozna magával - vélekedik Nicholas Stern, a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza. Az élet minősége a mai termelési és fogyasztási szokások fenntartása mellett mindenki számára romlana, így valóban globális érdek az összefogás. A gazdag államoknak növelniük kell a szegényeknek juttatott segélyeket, meg kell nyitni piacaikat azok termékei előtt, ösztönözniük kell a természeti csapások elkerülését szolgáló fejlett technológiák átadását, a saját házuk táján pedig az energiahatékonyság és az agrártermelékenység növelése terén van elsősorban teendőjük. A civil társadalom feladata a különböző csoportérdekek megjelenítése, illetve a kormányzati teljesítmény független megítélése, míg a vállalatoknak a fenntartható fejlődés szempontjait kell egyre következetesebben beépíteniük napi tevékenységükbe.

Szerencsére a következő évtizedekre várható robbanásszerű növekedés a kedvező irányú változások lehetőségét is magában rejti - vélik a nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői. A hatalmasra duzzadó városi lakosság életfeltételeit megteremtő létesítmények (lakások, gyárak, üzletek, utak, közművek) döntő része ugyanis egyelőre hiányzik. Ezek kialakítása során az eddiginél jobb, tehát a fenntartható fejlődés követelményeinek jobban megfelelő előírásokat, szabványokat kell alkalmazni. Biztató az is, hogy az évszázad második felére vonatkozó előrejelzések már a népességnövekedés ütemének lassulását jósolják: 2100-ra legfeljebb tízmilliárd főre nőhet a bolygó lakóinak száma, ami lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági növekedés eredményeit egyre nagyobb arányban a szegénység és a környezeti károk csökkentésére - egyszóval az életminőség javítására - fordítsák a világ országai.