Nyilvános az eva tervezete

Elkészült az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvénytervezet első változata - jelentette be Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A tervezetből kiderül: a bruttó 10 millió forintos éves árbevétel kritérium maradt. Az egyszerűsített vállalkozási adónál az adóalapot az árbevétel jelenti, amely után 15 százalékos adót kell befizetni.

Még kérdéses, választhatja-e az új adónemet az a vállalkozás, amely tulajdonosának közeli hozzátartozója tulajdonos egy másik társaságban, illetve rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal. A normaszöveg két változatot tartalmaz. Az egyik szerint ez a kör nem választhatná az evát, míg a másik annyi korlátozást tartalmaz, hogy az evát választó személy nem rendelkezhet más társaságban tulajdonrésszel. A Pénzügyminisztérium minden esetben a szigorúbb szabályozást támogatja - fejtette ki az államtitkár. Az adóhivatal most vizsgálja, hogy ez a szigorítás a vállalkozások mekkora részét zárná ki az egyszerűsített adó választásának lehetőségéből. Veres János, az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke Szabolcs megyei becsült adatokra hivatkozva azt mondta, harmadára csökkenne a jogosultsági kör.

A normaszöveg értelmében nem tartozhat evás körbe az sem, aki jövedéki termékkel kereskedik vagy pénzügyi szolgáltatást nyújt.

Evára állhat át az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság, a bt. és a kft., de az adóalanynak nem lehet részesedése jogi személyben, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban. A kft.-k az uniós szabályok miatt csak az eredeti könyvvezetési kötelezettségeik megtartása mellett választhatnák az evát.

Aki már jövőre is az új forma szerint adózna, annak a törvény kihirdetését követően, de legkésőbb december 20-ig kell jeleznie szándékát az adóhivatalnál. Az egyéni vállalkozónak a bejelentés adóévében a személyi jövedelelmadóról szóló törvénynek a vállalkozási tevékenység megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. A gazdasági társaságoknak a társasági és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell figyelembe venniük. A normaszöveg alapján az a vállalkozás, amely elveszti eva-alanyiságát, négy évig nem is térhet vissza ebbe a körbe. Egyelőre nem eldöntött a házipénztárak felhasználását terhelő közteher mértéke. Az osztalékot terhelő adót kiváltó adó mellett elképzelhető, hogy egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni.

A társadalombiztosítási járulékok megfizetésének alapja is kérdéses maradt. Az egyik változat a mindenkori minimálbért említi, de készült olyan paragrafus is, amely az adóalap 10 százaléka után fizettetné a tb-járulékot, ha az magasabb a minimálbérnél. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a baleseti járulék alapja a mindenkor esedékes minimálbér 50 százaléka lenne.