Olcsók a magyar agrártermékek

Továbbra sem üti meg az uniós átlagot a magyar marha-, illetve sertéshús minősége, mindemellett - a tavalyelőtti év kivételével - a hazai gabonahozam nagyobb ütemben nőtt, mint a tizenötök országaiban - állapítja meg az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának Magyarországról szóló, napokban közzétett országjelentése. Vágómarha-tenyésztés Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, a marhahús valójában mint a tejipar "mellékterméke" jelenik meg az agrárágazatban. Egyébként az elmúlt évtizedben a marha- és borjúhústermelés 68, az állomány pedig 40 százalékkal esett vissza - áll a jelentésben.

A hazai agrárpolitikával kapcsolatosan a jelentés készítői megállapítják, hogy az utóbbi években az agrárbüdzsé jelentősen nőtt, főleg a szükséges intézmények létrehozása, a regisztrációs és információs rendszerek kiépítése, a közös agrárpolitika (kap) programjai és irányelvei egy részének elsajátítása révén.

Jól teljesített a hazai élelmiszeripar az elmúlt években, az ágazatnak hasznára vált a növényi olaj-, gabona- és tejfeldolgozás erős növekedése - olvasható az országjelentésben. A többi kelet-közép-európai országgal ellentétben az élelmiszeripar más területeinek - állatitakarmány-, hús-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás - növekedése ugyanakkor az átlag alatt alakult.

Itthon az élő állat és az állati eredetű termékek ára - egy év kivételével - mindig is alatta volt az uniós átlagárnak. 1993 és 2000 között például a hazai élő marha ára átlagosan 46, a szárnyasoké közel 20, a tejé 30, a tojásé pedig 10 százalékkal maradt el az uniós átlagártól.

Ami az élelmiszer-ipari export részesedését illeti, az arány 1992-ben 15 százalékos volt, 1999-ben pedig már 18. Néhány szegmensben - növényiolaj-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, bortermelés - viszont erősebben alakult a kivitel.

Magyarország jelentősen integrálódott az európai gazdaságba - vélik a szakértők, akik megállapítják, az EU a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk. (TTE)