Privatizációra nógatja Szlovéniát az unió
A privatizáció gyorsítására és ennek révén a külföldi tőke érdeklődésének fokozására szólította fel a szlovén kormányt Erwan Fouere, az Európai Bizottság ottani delegációjának vezetője, aki szerint ily módon növelhető lenne az uniós csatlakozás előtt álló ország gazdaságának versenyképessége. Miközben a leggazdagabb kelet-közép-európai tagjelöltnek számító Szlovéniában az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson immár eléri az EU-átlag 72 százalékát, az ország kulcsfontosságú vállalatai közül nagyon sok még állami tulajdonban van.
Fouere a Reutersnek nyilatkozva a bankszektort, továbbá a távközlési és a biztosítási ágazatot emelte ki a magánosítás kívánatos terepei közül. A pénzintézetek közül a két legnagyobban továbbra is az állam a legnagyobb tulajdonos, miután a kormány az év első felében (a külföldi tőke beáramlása elleni tömegtiltakozások hatására) elutasított valamennyi, a Nova Kreditna Banka Maribor megvételére érkezett ajánlatot. Az első számú hitelintézetnek számító Nova Ljubljanska Banka 34 százalékos részvénycsomagja már a belga KBC tulajdonában van, ám Ljubljana a privatizációs szerződésben 2006-ig kizárta, azt követően pedig jegybanki engedélyhez kötötte ezen tulajdoni hányad bővítését.
Az uniós diplomata által említett másik két ágazatban is hasonló a helyzet. A szlovén kormány a piaci helyzet miatt nemrég elhalasztotta a legnagyobb távközlési szolgáltató, a Telekom tervezett eladását, és várhatóan az ország legnagyobb biztosítótársaságainak privatizációja sem kerül a közeljövőben napirendre. Márpedig ezeken a területeken elemzők szerint feltétlenül lépni kell ahhoz, hogy Ljubljana elérje a maga elé tűzött célt, miszerint öt éven belül a mostani szint kétszeresére, 30 százalék körülire kell emelni a külföldi működőtőke-beáramlás GDP-arányos szintjét.
