Rekordmértékű a féléves hiány

Júniusban 403 millió eurós hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben, megközelítőleg annyi, mint az előző négy év ugyanazon időszakában. Így az első fél év negatív szaldója 1,8 milliárd euróra rúg, ami az elmúlt hat esztendő messze legmagasabb időarányos hiánya - köszönhe-tően a megelőző hónapok magas deficitjének.

Az egyensúlyromlás alapvetően két tényező következménye. Egyrészt az áruimport dinamikája meghaladja az exportét: az első fél évben a folyó fizetési mérleg adatai szerint a behozatal 7, a kivitel 5,6 százalékkal haladta meg a tavalyi időarányos szintet.

A hiánynövekedés másik oka az idegenforgalom idei gyengélkedése. A korábbi években sikerágazatnak számító turizmus az idén 70 százalékkal kisebb többletet produkált, mint tavaly - hívja fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Júniusban mintegy százmillió euróval kisebb volt a szufficit a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a következő hónapokban (amikor hagyományosan a turisztikai főszezon jó teljesítménye fordítja többletbe a folyó mérleg egyenlegét) fokozottan érződik majd az alacsony beutazási kedv folyó mérleget érintő hatása.

Az idegenforgalmi ágazatnak a folyó fizetési mérleg egyensúlyában betöltött "stratégiai" szerepe egyébként várhatóan a következő években csökkenni fog. Természetesen ennek mértéke sok év átlagában nem lesz olyan drámai, mint ebben az esztendőben, hiszen az idén egy tartósnak mutatkozó trend mellé (kiadások bővülése) a külső sokkhatások által is befolyásolt tényező (bevételek visszaesése) csatlakozott.

Júniusban egyébként a gyenge turisztikai adatok ellenére azért nem volt kirívóan magas a folyó hiány, mert az árumérleg soron meglepetésre igen alacsony deficit keletkezett. Az exportdinamika 5,6 százalékponttal meghaladta az import bővülésének ütemét. Ennek okai ismeretlenek, különösen az, hogy az eddig a lakossági fogyasztás által hajtott import miért csak 3 százalékkal haladta meg a 12 hónappal korábbit. Egyelőre azonban ennek nem érdemes különösebb jelentőséget tulajdonítani, a havi folyó mérlegadatok ugyanis nagyon "zajosak". Egy-két, a trendtől eltérő adatot gyakran korrigálnak a következő hónapok számai.

Úgy tűnik, a profit-hazautalás elmúlt két évben megfigyelt menete az idén sem változik: júniusban hagyományosan több pénzt utalnak haza a külföldi tulajdonú cégek, mint az előző hónapokban.

Az első fél év egyensúlyromlásának mértékét jól mutatja, hogy míg decemberben a folyó fizetési mérleg éves hiánya a GDP 2,2 százalékára rúgott, addig az idén félévkor a 12 havi deficit már 3,6 százalékos. Nem vár javulást a következő hónapokban Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője, szerinte a belső fogyasztás dinamikus növekedése és a gyenge külső kereslet nyomja rá a bélyegét a nyári hónapokra is. A szakértő szerint az év végére 4,6 százalékosra növekedhet a GDP-arányos hiány mértéke, ami hozzávetőleg hárommilliárd eurós hiánynak felelne meg. Ennél kissé optimistább Török, aki szerint 4,5 százalék alatt maradhat a hiány.

Az elmúlt két hónap gyenge tőkebeáramlásának következtében az első fél évben érkező külföldi befektetések nagyjából felét teszik ki a 2001. év első hat hónapjában regisztráltnak. Kérdés, mennyire játszik közre a megtorpanásban a választási évekre jellemző befektetői óvatosság. Ha nemcsak az általános dekonjunktúra, hanem ez utóbbi tényező is szerepet játszott benne, az év végéig javulhat a helyzet. A nem adóssággeneráló finanszírozási tételek egyelőre a hiány mindössze negyedét-ötödét fedezik, vagyis az ország összességében eladósodik a külfölddel szemben.

Ha jövőre a kormány által felvázolt makropályának megfelelően fegyelmezettebb költségvetési politika valósul meg, és a reálbérek emelkedése is összhangba kerül a termelékenység növekedésével, s a világgazdaság is magára talál, feltehetően csökkenni fog az erősen választási ciklustól függő folyó fizetési mérleghiány.