Rekordütemű a keresetnövekedés

Az első fél évben átlagosan 11,3 százalékkal haladták meg a reálkeresetek az előző év azonos időszakában mért szintet. A 2002-es év a hatodik esztendeje tartó életszínvonal-növekedésnek kiemelkedő időszaka: eddig soha nem növekedtek ilyen gyorsan a bérek Magyarországon. Az 1997-től megfigyelhető töretlen gazdasági fejlődés következtében a reálkeresetek "ledolgozták" a rendszerváltással járó visszaesést: a KSH szerint 2002-ben reálértékben elérték az 1989-es átlagos kereset szintjét. (Az egy keresőre jutó reálbér egyébként 1978-ban volt a legmagasabb, utána stagnálás, majd lassú visszaesés következett.) Hozzá kell tenni azonban, hogy a piacgazdaságban feltehetően a jövedelmek nagyobb aránya marad rejtve a statisztika előtt (is), mint 1990 előtt, így valószínűleg az utolérés már korábban bekövetkezett.

A bérfelzárkózás leglendületesebb időszaka az utóbbi két év volt. Ennek elsősorban az az oka, hogy igen erőteljes választási ciklikusság figyelhető meg, aminek következtében a szavazás előtt jóval magasabb a keresetnövekedés üteme, mint általában. (Ehhez most a kiélezett választási harc további ígéretekkel, illetve azok teljesítésével járult hozzá.) A szürkegazdaság természetes visszaszorulása, valamint a minimálbér-emelés sok eddig is meglévő, de láthatatlan jövedelmet tett megfigyelhetővé a KSH számára, amelyek most keresetemelkedésként jelentkeznek.

Az idén még a keresetnövekedés további gyorsulására számíthatunk, elsősorban a közalkalmazottak körében megvalósuló 50 százalékos béremelés következtében.

Az expanzív költségvetési és jövedelempolitika a lakossági fogyasztás felpörgetésén keresztül valamelyest ellensúlyozni tudta a világgazdasági konjunktúra gyengülését, azonban a külső egyensúly és a versenyképesség romlásával járt. A költségvetés konszolidálása az uniós csatlakozás miatt is szükséges, a versenyszektorban pedig a termelékenységtől elszakadó bérkiáramlás hosszabb távon nem tartható fenn.

A fenti okok miatt a kormányzati törekvések arra irányulnak, hogy a munkaadói-munkavállalói érdekegyeztetésen 2003-ra 5 százalékos bruttó bérnövekedésben állapodjanak meg. Bár ez a mérték a személyi jövedelemadó-csökkentés és az infláció mérséklődése következtében nagyobb reálbér-emelkedést eredményez, mint az első pillantásra tűnhet, mégis elmarad majd az idei, robbanásszerű növekedéstől.

A 2001-2002-es időszakra nemcsak az általános keresetemelkedés, hanem jelentős szerkezetátrendeződés is jellemző. A köztisztviselők látványos jövedelemnövekedése következtében a költségvetési szektorban a havi bruttó átlagkereset majdnem 10 ezer forinttal meghaladja a versenyszférában regisztráltat. Az átlag annak ellenére magasabb, hogy az egészségügyi ágazat továbbra is az egyik legrosszabbul fizető terület a nemzetgazdaságban.