Röviden
Drágul az áram Horvátországban
Szeptember 1-jei hatállyal 9 százalékkal emelkedik az elektromos áram lakossági tarifája Horvátországban. Egy kilowattóra 60 lipába (19,50 forintba) kerül majd az egy fogyasztásmérővel felszerelt háztartásokban. A két mérővel bíró fogyasztók nappal 64 lipát (20,90 forintot) fizetnek az áramért kilowatóránként, éjszaka pedig 32 lipát (10,45). A havi készenléti díj 15 kuna (490 forint) lesz. (HINA)
Módosították a szlovák-orosz adósságalkut
Szlovákia a vele szemben fennálló orosz (volt szovjet) adósságból 460 millió dollárt leír, cserébe az összeg 30 százalékát készpénzben utalja át számára Moszkva - ez a legfontosabb eleme annak a megállapodásnak, amelyet tegnap írt alá Vladimil Podstransky szlovák pénzügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Kolotyuhinnal. Az alku formailag az 1994-es kétoldalú adósságrendezési szerződés módosításaként jött létre. Oroszország ezután fennmaradó adóssága 310 millió dollár Pozsonnyal szemben. (TASR)
Putyin ragaszkodik a gázár szubvenciójához
"Nem felel meg számunkra a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépés feltételeként a gázár felemelése" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki szerint "az alacsony gázár természetes előnyünk". A WTO azért követeli Moszkvától tagsága fejében a hatóságilag támogatott gázárak felemelését, mert az tisztességtelennek tartott előnyként jelentkezik az orosz cégek számára a világpiaci versenyben. A Gazprom 90-130 dollár közt értékesít ezer köbméter gázt exportra, míg a hazai fogyasztók 20 dollárnak megfelelő összeget fizetnek. (Reuters)
Amerikai könnyítések Argentínának
Kétoldalú kereskedelmi könnyítéseket rendelt el Argentína számára Bush amerikai elnök. A bőripari termékektől kezdve ékszereken át szárított almáig összesen 57 termékféleségre adott vámmentes amerikai piacra jutási lehetőség elemzők szerint azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen az USA adófizetőinek pénzét költséges mentőakciókra fordítani. Az érintett cikkekből Argentína tavaly 126 millió dollár értékben exportált az Egyesült Államokba. (Reuters)
Előkészületek a bolgár-román Duna-hídhoz
Előterjesztette a Bulgária és Románia közt építendő második Duna-híd finanszírozási tervét a két ország szakértőiből álló vegyes bizottság. A Vidint és Calafatot összekötő új híd részben uniós támogatással valósulhat meg. A végső döntést a finanszírozás pontos mikéntjéről a két kormány a tervek szerint novemberben hozza meg. (Pari Daily)
Számítógépes terrortámadástól félnek
A vállalati biztonsági vezetők fele attól tart az Egyesült Államokban, hogy a következő 12 hónap folyamán terroristák jelentős csapást hajtanak végre a céges számítógépes hálózatokon keresztül. Ilyen értelemben nyilatkozott ezen cégvezetők szaklapjának, a CSO Magazine című kiadványnak 1009 előfizetője közül 49 százalék. (Reuters)
Brazília megkapja a valutaalap pénzét
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a jövő héten minden bizonnyal jóváhagyja Brazília számára a tervezett 30 milliárd dolláros hitelkeretet. Az IMF vezérigazgatója, Horst Köhler augusztus elején jelentette be a 30 milliárdos programot, amely 15 hónapra szól. Brazília a pénz 80 százalékát jövőre kaphatja meg. Az IMF és Brazília hitelmegállapodása, amely a legnagyobb összegű a valutaalap történetében, lehetővé teszi az ország számára előírt devizatartalék megkurtítását is tízmilliárd dollárral, amint a valutaalap igazgatósága elfogadja a programot; ezzel gyakorlatilag 40 milliárddal nő Brazília pénzügyi mozgástere. (MTI)
