Szűkös keretek városrehabilitációra
A kormány szándékai szerint jövőre 115-120 milliárd forintot fordítanak majd a lakásprogramra, s ebből mintegy 12 milliárdot városrehabilitációra - jelentette ki a Világgazdaságnak Horváth Csaba, az Országgyűlés lakásügyi albizottságának elnöke. A szocialista képviselő elmondta: a következő években a rehabilitációs keretet mindenképpen tovább kívánják növelni, a becslések szerint ugyanis országos szinten 2-3 ezer milliárd forintra tehető az elmaradt épületfelújítások költsége. Ehhez képest a jövőre tervezett összeg csepp a tengerben, de véleménye szerint az egyre bővülő állami források felélénkítik majd az önkormányza-tok és a magánszféra részvételi hajlandóságát is.
Az idén összességében 97 milliárd forint lakáscélú forrás van a központi költségvetésben, de ebből mindössze 2-3 milliárd forint jut rehabilitációra, a pénz döntő része az új lakások építésének támogatására és a bérlakásprogramra megy. A rehabilitáció területén a pályázati feltételek szerint az egyharmados állami forrás mellé egyharmados önkormányzati, illetve ugyanekkora magánerő szükséges.
Az eddigi tapasztalatok szerint a felújításra szoruló épületekben élők töredéke veszi igénybe az állami támogatást, a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használják ki. Horváth Csaba szerint az egyik gond az, hogy ha a helyi önkormányzatok nem tudnak beszállni, akkor a lakóközösségeknek a költségek kétharmadát kell állniuk, ami többnyire meghaladja teherviselő képességüket. A másik probléma, hogy a lakók a jelenlegi szabályozás mellett félnek jelzálogot terhelni az ingatlanokra.
A kormány fenn kívánja tartani a már meglévő támogatási rendszert, de ennek néhány elemét tovább bővítik - mondta a képviselő. Módosítanak a pályázati feltételeken, és ehhez kapcsolódóan a közeljövőben változtatni szükséges a társasházi törvényt is.
A központi költségvetés által támogatott rehabilitációra Budapesten a kerületek jogosultak pályázni. Emellett a fővárosi önkormányzat is működtet 1996-tól saját városrehabilitációs keretet. Az első évben még csak kerületi önkormányzatok kérhettek támogatást, de 1997-től már a társasházak is pályázhatnak. Az idén összesen 3,3 milliárd forint van a keretben, s az első pályázati forduló keretében már csaknem 2 milliárd forintot kiosztottak - mondta lapunknak Pataky Szabolcsné, a főépítészi iroda főtanácsosa.
A törvény szerint a bérlakások eladásából származó források 50 százalékát a kerületeknek be kell fizetniük a fővárosi önkormányzatnak. A befizetett pénzhez a főváros ugyanannyit hozzátesz, a társasházak által pályázható öszszeget pedig teljes egészében saját költségvetéséből fedezi. A főtanácsos szerint az első években még maradt a keretből, de mára megélénkült az érdeklődés. A főváros vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes kölcsönt is ad.
A fővárosi közgyűlés 1998-ban fogadta el Budapest városrehabilitációs programját, amelyben kijelölték a súlyponti területeket és ezen belül a kiemelt akcióterületeket. Az akkori becslések szerint a fővárosban mintegy 500 milliárd forintra lenne szükség. A program szerint a súlyponti területek alapját a Nagykörúton, illetve a budai körúton belüli városrészek jelentik, de ehhez több, ezen kívüli kijelölt terület kapcsolódik. Idetartoznak a lakótelepek, a főútvonalak mentén lévő épületek és a kerületközpontok. Akcióterületeket az V., VI., VII., VIII., IX., X. és a XIII. kerületben jelöltek ki. Tavaly óta működik a fővárosban a 3 milliárd forintos stratégiai alap, amelyből a kerületi önkormányzatok a városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokra is kaphatnak támogatást.
