Távol a kompromisszumtól

Nem lesz kompromisszumos jelentés - a tegnap délután kettőkor kezdődő programjába még egy meghallgatást is bepréselő Medgyessy-bizottság lapzártánk után is tartó ülésén ez volt az általános vélekedés. A testület előtt jogi értelemben még csak jelentéstervezet sem feküdt, hiszen sem a Balogh László elnök (MDF), sem a Toller László alelnök (MSZP) által készített irat nem élvezte a kormány- és ellenzéki pártok szerinti megoszlásban 4-4 fős táborra bomlott bizottság többségének támogatását.

A testületnek augusztus 15-ig, azaz csütörtök éjfélig szólt a mandátuma, a munka e határidőig történő befejezését - az időpontot a koalíciós többség szabta az Országgyűlésben - az ellenzék eleve úgy értékelte, mint a vizsgálat elszabotálására irányuló kísérletet. A testület tagjai délben egy informális megbeszélést is tartottak, amelyen kiderült, hogy a két oldal alapvető kérdéseket is másképpen ítél meg: így egyebek között azt, mikor kezdődött Medgyessy Péter kapcsolata az állambiztonsággal, milyen tevékenységet végzett. Az ellenzék álláspontja szerint ugyanakkor a kormányfő személye különleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent a magyar állam számára. A bizottság tagjai azt valószínűsítették, hogy két jelentés készül majd, ám hogy ezek miként, milyen formában kerülhetnek az azt elvileg elfogadni hivatott Országgyűlés plénuma elé, nem tudták megmondani.

A bizottságnak a létrehozásáról szóló parlamenti határozat szerint kilenc kérdésre kellett válaszolnia. Az alábbi táblázat ezeket, illetve a kormánypárti és ellenzéki válaszokat tartalmazza.



Kormánypártok

1-2. Léteznek, ezeket a bizottság az illetékes szervektől megkapta. Az iratok valódisága megállapítható, hiteles adatokat tartalmaznak a kinevezés időpontjára, indokára, a szolgálati viszony megszüntetésére.

3. A BM III/II-7-es osztályának személyi állománya 1976-ban jelentős mértékben lecserélődött, a gazdaságpolitika új feladatai iránt fogékonyabb, szakmailag felkészültebb tiszteket neveztek ki. A miniszterelnök kiválasztására a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően, szakmai felkészültsége, hivatali tevékenysége, elemző-értékelő munkára való alkalmassága, a pénzügyminiszter javaslata alapján került sor.

4. A miniszterelnök az feladata volt, hogy az ország gazdasági stabilitásának fenntartásában fontos szerepet játszó Pénzügyminisztérium adatainak védelmét elősegítse bármely állam illetéktelen személyei és szervezetei jogellenes adatszerzési törekvéseivel szemben. Kiemelt feladata volt továbbá, hogy szakértői elemzésekkel segítséget nyújtson a III/II-7 osztály számára az ország ak-

tuális pénzügyi, gazdasági helyzetének értékeléséhez, a kockázati tényezők felméréséhez, ezek bekövetkeztének elkerüléséhez.

5. Medgyessy Pétert 1978-ban nevezték ki és 1982-ben, miniszterhelyettesi kinevezésével egy időben helyzeték tartalékállományba, ezt az állományát az 1993. évi CX. törvény megszüntette. A bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy tartalékállományba helyezését követően a miniszterelnök - állami vezetői feladatait kivéve - a szolgálatokkal nem került kapcsolatba. (A kormánypártok szerint a Magyar Nemzetben megjelent, hivatkozott dokumentum egyértelműen hamisítvány - a szerk.)

6. "A meghallgatások eredményeképpen megállapítható, hogy a miniszterelnök ... kizárólag saját munkahelye, a Pénzügyminisztériumban végzett szakmai tevékenységével kapcsolatban, az ország pénzügyi (deviza-) helyzetével, egyensúlyával öszszefüggő szakértői értékeléseket, elemzéseket készített..." A miniszterelnök más témakörben, más személyeket érintően, titkosszolgálati jelentést nem készített.

7. "A dokumentumok, a meghallgatott személyek egybehangzó tájékoztatása alapján megállapítható, hogy a miniszterelnök nem állt, nem is állhatott kapcsolatban a III/I-es, a III/III-as, a III/IV-es, a III/V-ös csoportfőnökségekkel, ezek hatáskörébe tartozó feladatokat nem végzett."

8. Nem. Medgyessy Péter C típusú vizsgálatára korábban nem is kerülhetett sor, mivel pénzügyminiszteri kinevezésére 1996. március 1-jén, azt megelőzően került sor, hogy a C típusú vizsgálatra vonatkozó törvényi rendelkezések március 27-én hatályba léptek volna.

9. A bizottság rendelkezésére álló adatok szerint semmilyen, a Magyar Köztársaság külkapcsolatait, illetve tekintélyét érintő intézkedés meghozatalára nem volt szükség.



Ellenzék

1-2. Léteznek további dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy Medgyessy Péter több jelentést adott, rendszeresen részt vett a BM állambiztonsági tanfolyamain. Az iratok megbízhatósága belső ellentmondások miatt megkérdőjelezhető, egyébként nem lehet alátámasztani "Medgyessy Péternek azt az állítását, mely szerint esete kivételes volt, elhárítói munkája kizárólag népgazdasági elemzésekre vonatkozott".

3. Medgyessy Péter beszámolt róla, hogy beszervezésére előzmények nélkül, a pénzügyminiszter jóváhagyásával került sor. Ugyanakkor a korabeli nyílt állományú operatív tisztek kijelentették, hogy az ilyen jellegű beszervezés az illetőre vonatkozó aprólékos kapcsolatfelvételt és felmérést igényelt, lényeges szempont volt a leendő szt-tisztek politikai megbízhatósága, elszántsága.

4. Medgyessy Péter érdemi információt nem adott. A bizottság előtt már nem beszélt a KGB elleni elhárításról. A gazdasági elemzések készítésével kapcsolatban két gond merül fel: megfelelő kapacitás hiányában a BM nem tudott ilyeneket feldolgozni, illetve hivatalosan is kérhettek volna ilyeneket.

5. Az iratok szerint 1978-82 között volt szt-tiszt. Nem zárható ki azonban, hogy tartalékállományba helyezése után nem kapott újabb titkos megbízást, és az sem, hogy kapcsolatban állt a szolgálatokkal még kinevezése előtt, például amikor 1976 szeptemberében a III/II környezettanulmányt készített róla. Nem lehet kizárni, hogy valós az az irat, mely a Magyar Nemzetben jelent meg, és amely szerint Medgyessy Péter III/III-as feladatot látott el. (Az irat tanúsága szerint 1976-ban jelentés készült az '56-os forradalomra való megemlékezésre készülőkről - a szerk.)

6. A bizottság "igen csekély mértékben képes válaszolni" ... "Minthogy a vele kapcsolatos Levelező Aktát sem a BM, sem az NBH nem találja, a bizottság arra a kérdésre, hogy kikről mit és kinek tett jelentést, nem tud választ adni". Korabeli nyílt állományú tisztek szerint többéves tevékenysége folyamán minimum 25-30 jelentést kellett írnia.

7. "Tekintettel a Medgyessy Péterrel kapcsolatos anyagok hiányosságára, e kérdéssel a bizottság nem tud érdemben foglalkozni."

8. A Horn-kormányba való kinevezésekor elmaradt az a C típusú vizsgálat, melyben fel kellett volna tüntetnie egykori beosztását, a vizsgálat elmaradásáért az akkori miniszterelnök a felelős.

9. A Balogh László készítette anyag későbbi részében megállapítja: Medgyessy Péter jelentései nem kerültek elő, nem bizonyítható ezen iratok megsemmisítése, ebből következik, hogy azok akár idegen titkosszolgálatok vagy az alvilág kezén is lehetnek. "Mivel felbukkanásuk ... kiszámíthatatlan ... súlyos következményekkel járhat az ország javát, kormányozhatóságát és nemzetközi jó hírét tekintve, ki kell jelentenünk, hogy dr. Medgyessy Péter miniszterelnökként továbbra is első számú, különleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Magyar Köztársaság számára."