Több tíz milliárdos veszteség
Már most megközelítheti az 50 milliárd forintot az a veszteség, amely az állami tulajdonú MFB-t érheti az üzletrész-felvásárlás finanszírozása során. A tranzakcióban szerepet vállaló bank által létrehozott kft.-knek ugyanis a működő szövetkezetekben megvett külső és nyugdíjasüzletrészeket mintegy 30 százalékra, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló gazdaságok külsős és nyugdíjaspapírjait 10 százalékra kell leértékelniük. Azokért az 1992-ben meghatározott névérték 100 százalékát fizették ki.
Szakértők már az állami vétel tavalyi megkezdésekor aggályosnak ítélték, hogy az MFB üzletrészügyben olyan befektetéseket tesz, amelyek megtérülésére nyilvánvalóan semmilyen esély nincs.
A gazdaságok helyzete miatt az üzletrészek piaci értéke sokszor legfeljebb 10-20 százalékos, a felszámolás alatt álló szövetkezetek jelentős részében pedig gyakorlatilag nulla. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi üzletrészek felvásárlását az MFB előző vezetése már egyáltalán nem kívánta felvállalni. Az Orbán-kormány az akadályt úgy hárította el, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló kancelláriaminisztert, illetve a bankot egy kormányrendelettel mentesítette a felelősség alól.
Mint ismert, az üzletrészakció előkészítésekor az ÁPV Rt. is a lehetséges lebonyolítók között szerepelt, de a leköszönt kormány végül az MFB-t választotta. A Medgyessy-kabinet most a megvett üzletrészvagyont, illetve az állami vételt összehangoló banki kft.-ket át kívánja helyezni az ÁPV-hez. MFB-s információink szerint az átadás előreláthatólag ez év végéig történik meg. Ezzel párhuzamosan napirendre kell kerülnie a veszteségelszámolásnak is, de ennek várható módjáról még semmilyen döntés nincs - tudtuk meg.
Az agrártárca kormányelőterjesztés-tervezete szerint az MFB saját cégein keresztül máig 40 milliárdnyit fordított a működő gazdaságok üzletrészeire, és 25 milliárdot kell költenie a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló szövetkezetek papírjaira. Ha a névérték 100 százalékán megvett, 65 milliárdos vagyont az első esetben 30, a másodikban 10 százalékra értékelik le, az eddigi veszteség elérheti az 50 milliárdot. Ám az MFB e két ügyben 90 milliárdos kiadással számol, ami 65-70 milliárdos veszteséget jelentene, közölte lapunkkal a bank kommunikációs osztálya.
Az agrártárca azzal is számol, hogy további tetemes, 50 milliárd körüli összeget emésztene fel, ha az állam - miként a kormány programjában szerepel - a szövetkezetek aktív tagjainak is vételi ajánlatot tenne. Így további veszteségek keletkeznének, hiszen az üzletrészek mai tényleges értéke az 1992-ben megállapított névérték 100 százalékánál itt is sokkal kisebb. Úgy tudjuk, elképzelhető, hogy e felvásárlást is az MFB egyik (üzletrész-hasznosító) kft.-je hajtja majd végre. E cég addig nem kerülne át az ÁPV-hez, amíg a vételt be nem fejezi. Sőt, így az MFB fontos feladatot kapna a már megvásárolt üzletrészvagyon eladásában is, mivel az FVM tervei szerint az értékesítés az aktív tagi üzletrészek megvételével párhuzamosan indulna.
A felvásárlási tranzakciót az tenné teljessé, ha az állam a mára megszűnt (felszámolt) gazdaságok volt tulajdonosainak is kompenzációt nyújtana a már nem létező üzletrészek után. Az agrártárca e tranzakcióban sem az MFB-nek, sem az ÁPV-nek nem szánna szerepet, önálló kárpótlási törvényjavaslat beterjesztését javasolja a kormánynak (VG, 2002. augusztus 23.). Az FVM a mintegy 40 milliárdos üzletrészvagyonra 30 százalékos kárpótlást tartana elfogadhatónak, ami újabb 12 milliárdos állami kiadást jelentene. Ezzel az összes - vagyis a működő, a felszámolás alatt álló és a megszűnt - szövetkezet üzletrészeinek állami megvétele 130 milliárdnyiba kerülne. A kormány a még értékesíthető vagyont a szövetkezeteknek, a tagoknak, az alkalmazottaknak és a gazdaságok által integrált magánszemélyeknek adná vissza egy ma még kidolgozás alatt álló, kedvezményes vásárlási konstrukció szerint.
