Vita a növekedési kapacitásról
A magyar gazdaság jelenlegi állapotával kapcsolatban több aggasztó tényezőt is felsorolt Antal László, a Magyar Külkereskedelmi Bank főosztályvezetője a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. A legfontosabbnak a folyó fizetési mérleg hiánya növekedésének ütemét nevezte meg, amelynek oka elsősorban az államháztartás erősen expanzív jellege. Éppen ezért a gazdaságpolitikának a következő időszakban a fiskális szigort fel kell vállalnia. Másik kedvezőtlen jelenség a feldolgozóipari beruházások visszaesése, amely miatt kétséges, hogy az exportkapacitások jövőre tudnak-e növekedni - mondta. Ezért a gazdaság gyorsulásával kapcsolatban is némileg pesszimista Antal, aki szerint az is kockázatos feltevés, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje 5 százalék körül van. Véleménye szerint a visszaesést követő gyors felzárkózási időszaknak lassan vége, és utána már csak alacsonyabb GDP-növekedéssel lehet számolni.
Kovács János, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint indokolt a következő évekre szóló 5 százalékos növekedési ütem feltételezése. Ezt támasztja alá a termelési erőforrások hatékonyságának bővülése, amelyet az uniós csatlakozás után megnövekvő transzferek tovább emelhetnek. Azt ő is elismerte, hogy a fizetési mérleg hiányának szerkezete nem jó. Viszont úgy vélte, jövőre egy esetleges további romlás nem lenne feltétlenül kedvezőtlen, mivel ennek oka a nemzetközi konjunktúra javulásával, így a magyar gazdaság fellendülésével lenne magyarázható.
A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Mádi László országgyűlési képviselő kifejtette: a kormány jelenlegi lépései expanzív jellegűek. A belső kereslet által vezérelt növekedés az exportorientált fejlődés helyett megtorpanással és restrikcióval fog járni - mondta a Fidesz gazdasági szakértője.
Magyarország reálértelemben 1996-tól kezdve a csatlakozni kívánó országok közül a leggyorsabb ütemben zárkózik fel az EU-hoz, mondta Oblath Gábor, a Kopint-Datorg tudományos tanácsadója. Ám nominális konvergencia tekintetében nem állunk ilyen jól. Szerinte Magyarországon az infláció csökkentése nem járna a gazdasági növekedés mérséklődésével, mivel megkönnyítené az európai gazdasági és monetáris unióhoz történő csatlakozást, amely növekedési többletet generál. Ám ennek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a monetáris és fiskális politika együttműködjön, a költségvetési szigorítást (mely a maastrichti kritériumok teljesítése miatt elengedhetetlen) levezényelje. Emellett szükséges egy társadalmi érdekegyeztetési folyamat, melynek keretében hoszszabb távú bérmegállapodást köthetnek a gazdaság szereplői.
Magyarországot veszélyes az infláció növelésén keresztül stabilizálni, mondta Riecke Werner, a jegybank alelnöke. Az előcsatlakozási programban felvázolt makrogazdasági pályától sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem lehet eltérnie. Ha ez így történik, akkor meglesz a fiskális és a monetáris politika összhangja, tette hozzá. (MI)
