Zuhant a német üzleti bizalom

Jóllehet az elemzők többsége a német üzleti bizalom csökkenésére voksolt az Ifo gazdaságkutató intézet júliusi adatainak közzététele előtt, arra senki sem számított, hogy a gazdasági hangulat mutatója ekkorát eshet. A júniusi 89,9-es érték után ugyanis a várt 0,4-es csökkenés helyett 88,8-en állt meg az mutató, ami hat hónapja a legalacsonyabb érték. Történt ez egy nappal azután, hogy az amerikai Conference Board az USA fogyasztói bizalmi indexének közel négypontos viszszaeséséről tudósított. Ezzel párhuzamosan a vezető gazdaságkutató intézetek sorra vesznek viszsza az idei, illetve a jövő évre vonatkozó növekedési kilátásaikból.

Az Ifo-index harmadik hónapja tartó mélyrepülése az elemzők szerint egyet jelent a gazdasági kilábalás folyamatának megtorpanásával. Az eurózóna teljesítményének közel harmadát adó német gazdaság egyébként sem napjainkban éli fénykorát, hiszen a lassan felfejlődő gazdasági teljesítőképesség mellett a munkanélküliség hároméves rekordszintre kúszott, de a választási csatározások érzékenyen érintik az államháztartás kiadásainak alakulását is. Nagyjából ez a három témakör képezi a két ellenlábas - a jelenlegi kancellár Gerhard Schröder és kihívója, Edmund Stoiber - választási küzdelmének alappilléreit is. A berlini kormányzati kommüniké ugyan óvatosan, de természeténél fogva optimistán tekint az elkövetkező, de már az idei év elé is, hangsúlyozva, hogy az első három hónap 0,3 százalékos GDP-bővülése után a második negyedévben 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. Azt a korábbi ígéretet azonban, miszerint a munkanélküliek száma a ciklus végére 3,5 millió alá csökkenhet, mára szívesen felejtenék.

Az Európai Központi Bank (EKB), az IMF és a többi elemzőintézet sokkal inkább óvatosságra int. Az EKB a tegnapi nap folyamán lefelé módosította korábbi növekedési várakozásait az eurózónára vonatkozóan, így a korábban közölt 2-2,5 százaléknál ma már bő egy százalékponttal kisebb dinamikát jósol. Ugyancsak a szerdai nap eseménye az Economic Intelligence Unit (EIU) prognózismódosítása: ezek szerint az USA 2,4, míg az eurózóna 1 százalékkal növekedhet 2002-ben. Mindkét adat elmarad a világgazdaság egészére számított 2,9 százalékos dinamikától. Nem várt a tegnapi napig az IMF értékelésével, az elmúlt héten közzétett elemzésében a valutaalap is visszafogta növekedési előrejelzését (VG, 2002. augusztus 26., 3. o.). Külön figyelmezteti a német kormányzatot arra a tényre, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika veszélyezteti az államháztartás hiányára vonatkozó uniós megállapodásokat.

A magyar gazdaság az eurózónával meglévő aktív gazdasági kapcsolatok folytán szintén lassabb növekedésre számíthat, bár a jegybank által előre jelzett dinamika így is 3,8, illetve 4,7 százalékos az idei és a következő évre. (LGA)