Egyensúlyt teremtene a kormány

Munkatársunktól

Hatályba léptek tegnap a munka törvénykönyvét (Mtk.) módosító újabb rendelkezések, melyeket a júniusi - egy-két alkalomra korlátozott - egyeztetések során a munkaadói szervezetek több ponton bíráltak. A legnagyobb munkaadói tömörülés, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetői szerint a módosítások nincsenek összhangban a kormány által hangoztatott gazdaságélénkítő tervekkel, és nem segítik a vállalkozások versenyképességének növekedését.

A munkaadók nehezményezték, hogy az új rendelkezések

miatt drágult a vasárnapi munka. A munkavállalót hetenként megillető két pihenőnap közül az egyiknek ugyanis vasárnapra kell esnie, ám ha a hét utolsó napján mégis munkára kötelezik a dolgozót, úgy munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék jár neki, továbbá egy szabadnap. Ha nem kap a vasárnap helyett más pihenőnapot, 100 százalékos bérpótlékkal kell honorálni tevékenységét. A vasárnapi munkavégzést szabályozó passzusok a megszakítás nélküli munkarendben dolgozókra, az idénymunkát végző munkavállalókra, valamint a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál foglalkoztatottakra nem vonatkoznak.

Ám az Mtk. nem szabályozza, mely munkáltató minősül rendeltetése folytán vasárnap is termelőnek. Ahol az üzem jellege olyan, hogy folyamatosan kell működnie anyagi haszontól függetlenül, ott nem kell a vasárnapi pótlékot megfizetni. Így mentesülnek a kötelezettség alól a közlekedési vállalatok, az energiatermelők vagy például a szállodák is - nyilatkozott lapunknak korábban Pulay Gyula, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Ugyanakkor szerinte ahol a munkaadóknak anyagi érdeke fűződik a többletmunkához, ott a munkavállalónak is részesednie kell a vasárnap megtermelt haszonból.

Egy másik új - pontosabban visszaállított - rendelkezés, a szakszervezeti tisztségviselő munkakedvezményeinek pénzbeli megváltása miatt is növekedhetnek a gazdálkodók terhei. Azt ugyanis mostantól köteles lesz megváltania a munkaadónak, míg korábban a pénzbeli megváltás a szakszervezeti tisztségviselő és a munkaadó megállapodásától függött. A pénzösszeget azonban továbbra is csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel a szakszervezet. A szakszervezeti-munkavállalói jogosítványok erősödnek azzal is, hogy a munkáltatónak a szakszervezet véleményét ki kell kérnie az átszervezéssel, átalakítással, csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban, míg korábban a szakszervezetek csak tájékoztatást kaphattak. Mindemellett a szakszervezeti díj levonására lesz kötelezve a munkaadó.

Az Mtk. idei módosítását a kormány szerint az indokolta, hogy a legutóbbi változtatás miatt megbomlott a munkaadók és a munkavállalók, illetve szervezeteik közötti egyensúly. Ezt az egyensúlyt akarta a kormány úgy helyreállítani, hogy közben a munkaadók alapvető érdekei ne sérüljenek. (TTE)