Hasznosítatlan szeméthegyek

Jelenleg a Magyarországon keletkezett hulladék 30-35 százalékát hasznosítják, legalábbis a környezetvédelmi tárca kimutatásai alapján. Valójában ez az arány legfeljebb 20-22, a lakossági hulladékon belül pedig mindössze 2-3 százalék - véli Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa. Az egymástól eltérő számok jól tükrözik a most érvényben lévő termékdíjas rendszer visszásságát. Például egy műanyag hulladékokat begyűjtő és hasznosító telephely számára az általa felmutatott hulladék után fizet az állam központi támogatást, ám miután tevékenysége költségigényes szelekciót igényelne, valójában nem termékdíjas termékből képződött, hanem javarészt ipari hulladékot, gyártási selejtet, előfeldolgozott anyagokat dolgoz fel. A másik probléma, hogy a termékdíjat az adóhivatal gyűjti be, ám Nagy Tamás szerint, miután ebből nem keletkezik közvetlen költségvetési forrás, nem helyez kellő hangsúlyt a befizetésekre. Sok gyártó megtalálta a rendszerben a kiskapukat: bevett szokás, hogy az általa termelt csomagolóanyagot nem termékdíjkötelesnek tünteti fel papíron (például a műanyag joghurtos poharat ivópohárnak vagy a csomagolópapírt irodai papírnak titulálja). A Humusz becslése szerint az ilyen trükkök révén évente milliárdokat nem fizetnek meg a gyártók.

Mást is kifogásol a Humusz a termékdíjas, illetve a jövő évtől bevezetendő - uniós normák teljesítését célzó - licencdíjas fizetési rendszerrel kapcsolatban: mindkét szisztéma pusztán az egyre nagyobb mennyiségben folyamatosan újratermelődő csomagolóanyagok hasznosítási arányának növelését próbálja elősegíteni, ahelyett, hogy a szemétképződés megelőzésére hatna érdemben. Az egyes termékek újrahasznosítását kötelezővé kellene tenni, például a palackozók esetében újratöltési kötelezettség formájában - mondta Nagy Tamás. Hosszú távon ugyanis hiába nő a hulladék hasznosítási aránya, ha vele párhuzamosan nő a kereskedelmi forgalomba kerülő csomagolóanyagok és a belőlük képződő szemét mennyisége is.

A Coca-Cola Beverages például termékeit azért tölti egyre kisebb, jelenleg 35-36 százalékos arányban visszaváltható palackba, mert szerintük a vásárlók az eldobhatót részesítik előnyben. Választási lehetőséget kívánnak adni a fogyasztóknak, ezért nem vonják ki a forgalomból a visszaváltható palackokat - mondta Marosi Zsuzsanna közkapcsolati igazgató. A termékéletciklust is figyelembe véve a visszaváltható és az eldobható palack ára közt nincs nagy különbség. A cég egyébként szorgalmazza a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését, ezért lett alapító tagja a Ökopannon Kht.-nak - mondta a közkapcsolati igazgató.

A hulladékkezeléssel foglalkozó legnagyobb gazdálkodószervezetek által alapított Ökopannon Kht. ügyvezető igazgatója, Viszkei György a Humusz felvetéseivel kapcsolatban elmondta: az EU-konform licencdíjas fizetési rendszerben a csomagolóanyagot gyártók a kötelezettségi körön kívül kerülnek, és nem ők, hanem a csomagolt terméket piacra vivő fizeti meg a díjat. Okafogyottá válik tehát, hogy a csomagolóanyagot gyártó kiskapukat keressen - fogalmazott. Az ügyvezető igazgató szerint előfordulhat, hogy egyes hulladékfeldolgozók nem termékdíjas hulladék után kapnak állami támogatást, ennek ellenőrzése azonban állami feladat. Ami a megelőzést illeti, az új rendszer arra ösztönzi a cégeket, hogy minél kevesebb göngyöleget használjanak, ugyanis a nagyobb tömegű, nehezebben rendszerezhető és hasznosítható csomagolás után arányosan többet kell majd fizetni. (TTE)