Kihasználatlan balti lehetőségek
A kihasználatlan lehetőségeket tükrözi a magyar forgalom alakulása az ugyancsak EU-tagságra törekvő, Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodás alapján kereskedő balti államokkal.
Ez év első felében a három ország közül kettőbe csökkent a magyar kivitel a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az Észtországba irányuló 12,4 millió eurós magyar export csak 76,2 százalékát tette ki a bázisidőszakban regisztrált kivitelünknek, s közel ugyanilyen mértékben, 23,2 százalékkal mérséklődött a Litvániába irányuló magyar szállítások értéke is. A kivételt - az egyébként a három közül a legkisebb forgalmat jelentő - lettországi kivitelünk jelenti, amely 11,3 százalékkal meghaladta a tavalyi első féléves szintet.
Pedig nem csak a szabadkereskedelmi megállapodás jelzi, hogy a térséget fontos gazdasági partnernek tartják Budapesten. A külügyi tárca szerint a természetes partnernek tekinthető balti államok viszonylag stabil és liberális gazdaságai kedvező feltételeket kínálnak a magyar áruknak. Mint rámutatnak: további lehetőségeket jelenthet, hogy Észtországgal és Lettországgal az idén az agrárkereskedelem további liberalizációját tervezik. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését egyébként az is segítheti, hogy Vilniusban az idén márciusban kereskedelmi szolgálati irodát nyitott az ITDH.
Tavaly a balti államokba irányuló kivitelünk 134 millió eurót tett ki, ami 34,1 százalékkal haladt meg a 2000. évit. Behozatalunk ugyanezen időszakban ugyan ennél is erőteljesebben, 38,2 százalékkal bővült, ám értéke még így is csak 42 millió eurót tett ki. (BGy)
