Kiterjesztenék a kollektív szerződéseket
Élni fogok azzal a törvény adta jogommal, hogy a középszinten megkötött kollektív szerződéseket (ksz) az adott ágazat egészére kiterjesszem - jelentette ki Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Erre a miniszternek akkor nyílik lehetősége, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek - áll a munka törvénykönyvében. A lépéssel az a munkavállaló is védetté válna, aki nem szakszervezeti tag, vagy akinek a munkahelyén nem működik érdekképviselet.
Mind a jólét, mind a versenyképesség tekintetében a munka világának stabilitását szolgálná, ha az ágazati paritásos bizottságok létrejöttével a jelenleginél több kollektív szerződést kötnének a szociális partnerek - vélekedett Kiss Péter annak a konferenciának a szünetében, amellyel kezdetét vette egy másfél éves, a középszintű érdekegyeztetés erősítésére szolgáló PHARE-program.
Pozitív várakozással néznek a munkaadók az ágazati bizottságok megalakulása elé - mondta Rolek Ferenc. A munkaadói szervek közül a legtöbb középszintű ksz-t kötött Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint tisztázásra szorul, hogy milyen lesz a viszony a vállalati és az ágazati kollektív szerződések között. Veszélyekre is felhívta a figyelmet, szerinte ugyanis hiba lenne olyan vállalati csoportokat egy klaszterbe tömöríteni, amelyek érdekei eltérnek. Ezzel ugyanis olyan szerződések köttetnének, amelyek nem bírnak valós tartalommal.
A ksz-ek hatálya jelenleg Magyarországon csak minden második munkavállalóra terjed ki. Amiatt is indokolt a középszintű érdekegyeztetés erősítése, mert így a dolgozók nagyobb hányada válik védettebbé. A kiterjesztett ksz-ekkel az adott ágazatban dolgozók egészére érvényes lesz egyebek közt a bérmegállapodás is - hangsúlyozta Borsik János, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke, aki szerint a munkabékét is elősegítené a ksz-ek számának növekedése.
Miközben az EU-ban felértékelődik a kétoldalú (munkaadói-munkavállalói) egyeztetés, és erre ágazati paritásos bizottságok alakulnak, itthon e fórumok még egyáltalán nem léteznek. A közösségi jog számos jogosítvánnyal felruházza a szociális partnereket, ám ezekkel csak akkor tudnak élni, ha a megfelelő intézmények - így az ágazati bizottságok - felállnak. A hazai középszintű érdekegyeztetési rendszer további előnye, hogy tehermentesíti a munkahelyi szintű párbeszédet.
Ezeket az előnyöket felismerve a kormány a szociális partnerekkel közösen pályázatot nyújtott be az EU-hoz. Az ágazati párbeszéd intézményeinek megteremtésére PHARE-forrásból 2 millió eurót kap Magyarország, ezt félmillió eurónak megfelelő önrész egészíti ki. A program várhatóan a jövő év végéig, azaz a csatlakozás várható időpontjáig tart. A projekt végrehajtását 18 hónapon át uniós szakemberek segítik. (TTE)
