Naptár

Szeptember 3.

GDP-növekedés, beruházás (2. negyedév)

Rögtön holnap, az előzetes növekedési adatok adhatnak választ arra a kérdésre, hogy az év hátralévő időszakában a gyengélkedő külföldi konjunktúra vagy a dinamikusan bővülő belső kereslet befolyásolja inkább a gazdasági teljesítményt. Most ugyanis még az is kétséges, hogy az 1997 óta mélypontot jelentő, első negyedévi 2,7 százalékos GDP-növekedés után gyorsulás, illetve lassulás lesz-e megfigyelhető. A beruházások esetén biztosak lehetünk abban, hogy nagyon szép aggregált számmal jön ki a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek oka a választások előtti hagyományosan felpörgő állami nagyberuházások magas volumene. Sokkal érdekesebbek lesznek azonban a részletes adatok, hiszen ha a feldolgozóipari beruházások viszszaesése folytatódik, nemigen számíthatunk gyors vállalati kapacitásbővítésre, így látványos fellendülésre sem.





Szeptember 3., 18.

Fizetési mérleg (július)

A folyó fizetési mérleg az első fél évben azt a sémát követte, hogy két igen magas hiánnyal záró hónapot egy kiegyensúlyozottabb követett. Ha folytatódik a tendencia, akkor most újra igen magas deficitet mutat majd ki a Magyar Nemzeti Bank, tovább növelve az első hat hónap alapján rekordméretű hiányt. Erre már csak azért is jó esély van, mert az idén igen gyenge teljesítményt nyújtó idegenforgalom a nyári szezonban jóval nagyobb súlyt képvisel a folyó mérlegben, mint télen, illetve tavasszal. Az év első felében lelassuló tőkebeáramlást akár a választások előtti befektetői óvatossággal is lehet magyarázni. Amennyiben valóban erről volt szó, akkor a júliusi adatok már nagyobb működőtőke-befektetést mutathatnak. Ellenkező esetben a számok egy fontos beruházási forrás elapadását jelentik majd.





Szeptember 5., 16.

Ipari termelés (július)

Az előző havi, kisebb élénkülést mutató számok után az a kérdés, hogy (mint az utóbbi időszakban többnyire történni szokott) visszaesés következik-e, vagy tovább tudja növelni teljesítményét a szektor. A külföldi kereslet lanyhasága az előbbi forgatókönyv valószínűségét erősíti, de hazánk ipara nagyban függ eseti döntésektől, 8-10 multinacionális vállalat magatartásától. Ha ezek ágazataiban korábban kezdődne a fellendülés, az azt jelenthetné, hogy az egykor húzószektornak számító gazdasági ág másfél éve tartó pangása is véget érne.





Szeptember 11.

Fogyasztói árak (augusztus)

Ahogy az első hónapokban a dezinfláció ütemének vártnál alacsonyabb mértéke lepte meg a szakértőket, úgy a tavasz végén és nyáron az árdinamika látványos csökkenése. Az erős szezonális hatásokkal is támogatott inflációcsökkenésnek július volt a végpontja, vélik egységesen az elemzők, augusztusban már kismértékben emelkedni fog a 12 havi árindex. Természetesen meglepetések mindig lehetnek, hiszen a bázishatás egy része (főként a tavalyi gázáremelés) még mindig a csökkenés irányába hat. Az élelmiszerárak nyári mélyrepülése viszont aligha folytatódhat, legalábbis így ítélt a piac, amikor a 4,8 százalékos konszenzus kialakult. Ez 0,2 százalékpontos emelkedést jelentene júliushoz képest, de továbbra is bőven a jegybanki célsávon belül maradna az árindex.





Szeptember 20.

Létszám és kereset (július)

A már most is rekordszintű keresetnövekedés dinamikájában a következő hónapokban nem lesz jelentős változás, szeptembertől, a közalkalmazottak illetménynövelésével viszont még magasabbra szökik majd a mutató. A részletes adatok közül a legnagyobb jelentőségű szám a versenyszektor bérdinamikája lesz. Az előző hónapban ugyanis valamelyest visszavett a lendületből a piaci terület, ami jó jel lehet arra, hogy a következő esztendőben óvatos bérpolitikát folytatnak majd a vállalatok.