A hiánynak csak a fele indokolt
Az államháztartás szeptemberben 100,3 milliárddal költött többet bevételeinél, ám ténylegesen ennél 53 milliárd forinttal kevesebb indokolt - mutatta be a költségvetés szeptemberi gazdálkodását Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára tegnap. Indoklásul hozzátette: a szeptemberi utolsó befizetési határnap szombatra esett, ezért jövedéki adóból és áfából is átcsúszott az utalás a következő hónapra. Az elmaradt adóbevételek összesen 36 milliárd forinttal torzítják az eredményszemlélet szerint indokoltat. Az is hiányt növelő tényező - tette hozzá -, hogy a helyi önkormányzatok részére már a kilencedik hónapban átutalták az október elején esedékes, 50 százalékos közalkalmazotti béremelés egy részét, 17 milliárd forintot. Várfalvi okfejtése szerint a büdzsé szeptemberre kimutatott 100,3 milliárdos hiányából ezért csak 47,3 milliárd indokolt.
Októberben a költségvetés bevételei jobban alakulhatnak - mondta el a Világgazdaság kérdésére -, ez főleg a pedagógusbérek után befizetett adótöbblettel magyarázható. Várfalvi bízik abban is, hogy a versenyszférában az év második felében bekövetkező béremelések is megdobják a személyi jövedelemadó-bevételeket.
Az év egészét tekintve egyelőre semmi nem mutat arra, hogy a pénzügyi folyamatok jelentős eltérést mutatnának az egy hónapja bejelentett 750 milliárd forint körüli negatív egyenlegtől, ami a GDP 4,2-4,5 százaléka. Az uniós statisztika szerint e deficit a GDP 6 százalékát éri el - számolt be Várfalvi. A költségvetési maradványtömeg változása persze nehezen prognosztizálható - tette hozzá a helyettes államtitkár. A készülő 2003. évi költségvetés számszaki része továbbra is az eddigi, GFS-statisztika szerint készül, de tartalmazni fogja az unióban hivatalos ESA95 szerinti hiányszámot is.
A Pénzügyminisztérium öszszegzése szerint a társadalombiztosítási alapok hiánya az egész évre előirányzott 17,2 milliárd forint deficitnek mintegy tizenötszörösét érték el az év háromnegyede után. Évzáráskor a hiány jelentős része átkerül a központi költségvetéshez. A jelentős hiánynövekedés okai között említik, hogy a kiadási oldalon a kiegészítő nyugdíjemelés miatt a nyugdíjkiadások 8 százalékponttal haladják meg az időarányos mértéket. További ok, hogy az egészségbiztosítási alap ellátásaira fordított összegek a tervezettnél magasabban alakultak. (OG)
