Agrárpénzek az új tagoknak is
Brüsszel
"Nem nehezíti majd meg a csúcs munkáját" - reagált Rasmussen dán miniszterelnök az egyezség hírére. Részletek lapzártánk idején még nem voltak ismertek, de az első brüsszeli értékelések emlékeztetnek, hogy a 2006-os agrárköltségvetés minden bizonynyal már 25 tagállamot fed majd le, másfelől viszont a mai feltételek szerint az új tagországokra jutó közvetlen agrártámogatások mértéke még csak 35 százalékos lehet. A 2007 után esedékes új költségvetési időszakban tehát már csak úgy lehet tovább emelni a mostani tagjelöltek agrártámogatását, ha eközben a mai tagokra jutó kifizetéseket csökkentik. Mindez egyúttal lényegében teljesíteni látszik a holland kormányfő azon igényét, amit Jan Peter Balkenede szintén a csúcs előtt szögezett le brüsszeli sajtóértekezletén: Hága csak akkor tud bármilyen, fokozatos agrárkifizetés-növekedést támogatni az új tagok felé, ha megállapodás születik általában az agrártámogatások fokozatos jövőbeni csökkentéséről is.
Túl azon, hogy csütörtök este távolról sem volt biztos, hogy a tizenhármak is egyetértenek majd, további számos nehézséget vetített előre a bővítési pénzügyi csomag többi része. A dán elnökség új papírt helyezett az asztalra, ami számos ponton eltér a korábbi bizottsági javaslattól. A brüsszeli költségvetési becsléshez képest például immár 74 millió eurós pozitív magyar mérleggel számol a dán EU-elnökség munkaanyaga (a bizottsági előrejelzés még 25 millióról szólt) az uniós tagság első évében. A bizottsági papír még azt jövendölte, hogy 2003-hoz képest 180 millió euróval kisebb lesz a magyar (pozitív) egyenleg, a dán papír már csak 123 milliós csökkenést prognosztizál. A különbség abból adódik, hogy a "dán papír" már bekalkulálta az EU-felzárkóztatási alapoknál 3 százalékos első éves folyósítást.
Az új számítási módszer szerint Csehország, Szlovénia, Ciprus és Málta ugyanakkor még mindig nettó befizető lenne. Másfelől viszont - ha a 2003-as egyenleg a kiindulási alap - az új adatok alapján az EU-nak Magyarországgal kiegészülve már csak öt országot kellene - összesen 708 millió euróval - kárpótolnia. További változás, hogy e módszer szerint Lengyelországnak az első évben a korábban becsült 870 millió euró helyett majdnem 1,1 milliárdot hozna a belépés, míg Csehország 145 millió eurós mínuszba kerülne az EU-val szemben. A nagy kérdés persze a kiindulási pont : vajon a 2003-as egyenleget tekintsék-e viszonyítási alapnak, avagy csupán a nettó befizetői státus elkerülése a cél?
