Alakulóban a jövő évi keresetek

Érzékenyen érintené a munkaadókat a minimálbér négyezer forinttal történő emelése, ezzel a lépéssel ugyanis több ágazatban jelentősen nőne a bérkiáramlás. A ruházati termékeket gyártók esetében például - az ágazat bértömegéhez viszonyítva - 3,7, a kiskereskedelemben 2,7 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 3,1 százalékkal kellene növelni a bérek tömegét az 54 ezer forintos minimálbér bevezetése esetén - derül ki a lapunk birtokába került háttérszámításokból. Az intézkedés nem érintené ilyen módon a pénzügyi tevékenységet folytató vagy a légi szállításban érdekelt gazdálkodókat, és a biztosítási szektor bértömege is csak 0,7 százalékkal nőne. A számítástechnikai tevékenységet folytatóknál is kicsi lenne a hatás.

A háttérszámítás szerint - melyet 51-56 ezer forintos minimálbérre készítettek el - az is kiderül: a vállalkozói szférában összesen minimum 512 ezer, maximum 690 ezer embert érintene bármiféle emelés. Az éves bértömegszükséglet a legkisebb bér ezerforintos emelésénél 5861 millió, hatezer forintos növelésekor pedig 42 164 millió forint lenne.

Ez is terítékre kerül ma az Országos Érdekegyeztető Tanács bér- és kollektív megállapodások bizottságában, ahol a munkaadói, a munkavállalói, a kormányoldal jövő évi keresetnövekedésre tett ajánlatát, a munkavállalói oldal 54 ezer forintos minimálbér-javaslatát vitatják meg.

Míg a kormány a versenyszférában 3-4,5 százalékos növekedést javasol, addig a szakszervezetek 6-10 százalékos emelkedést tartanak indokoltnak.

A munkaadók jóval inkább elfogadhatónak találják a kormányzati oldal keresetemelési ajánlatát, mint a munkavállalókét - mondta lapunknak Dávid Ferenc. A munkaadói oldal szóvivője a minimálbérre tett szakszervezeti javaslattal kapcsolatban elmondta: azt mindenképpen sokallják, az 54 ezer forint még tárgyalási alapnak sem tekinthető. A minimálbér szeptemberi adómentesítése egyébként is egy szinte előre hozott emelésnek minősül - szögezte le.

Hasonlóképpen nyilatkozott a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének elnöke is. Antalffy Gábor szerint a fent vázolt ok miatt nem kell "hozzányúlni" a minimálbérhez. A versenyszférában amúgy is feszültséget okoz, hogy az egyéni vállalkozó nem veheti igénybe az alkalmazotti adókedvezményt, míg saját alkalmazottja élhet ezzel a lehetőséggel. A kisvállalkozások egyébként is nagyon érzékenyen reagálnak a bérkérdésre, egy 3-4 főt foglalkoztató gazdálkodószervezetnél a minimálbér pár ezer forintos növelése is kedvezőtlenül befolyásolhatja a rentabilitást - fogalmazott. Szerinte az elmúlt évek minimálbér-emelései már eleve meghaladták a gazdaság teljesítőképességét. A versenyszférára vonatkozó keresetemelési ajánlatról elmondta: annak mértéke - a jövő évi inflációs prognózissal összhangban - legfeljebb 4,5 százalék lehetne.

Inkább az adósávok kiszélesítéséről kellene először egyeztetni, utána lenne célszerű a kötelező legkisebb munkabér és a versenyszféra jövő évi kerese-teinek alakulásáról beszélni - vélekedett Szűcs György, a főként egyéni vállalkozókat tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Szintén nehezményezte, hogy az egyéni vállalkozókra nem terjed ki az adójóváírás, ezért szorgalmazza, hogy ennek megfelelő mértékű adóbefizetés-csökkentésben részesüljenek.

Információink szerint a munkavállalók hajlandók mérsékelni a minimálbérre vonatkozó javaslatukat, ám ennek egyik feltétele, hogy a legfelső adókulcs alsó határa 1,35 millió forint helyett 1,5 millió legyen.

A kormánynak egyébként jogában áll meghatároznia a kötelező legkisebb munkabér mértékét, ha a szociális partnerek nem tudnak megegyezni. Ám a jelek szerint a munkaügyi kormányzat nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. A versenyszférára meghatározott keresetajánlás nem kötelező érvényű, ám a helyi érdekegyeztetésben fontos szerepet játszik, már csak azért is, mert több kollektív szerződés rendelkezik úgy, hogy az OÉT-ben kialkudott arányok a mérvadóak.