Amortizáció: jelentős könnyítés
Lelkesedéssel fogadták a vállalkozói érdekképviseletek, hogy kormányzati hajlandóság mutatkozik az amortizációs leírás gyorsítására. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a kormányzati oldal bejelentette: támogatja a munkaadói igényt, hogy emeljék az éves leírási kulcsot 50 százalékra. Gépek és berendezések vásárlása esetén (tehát járművek, ingatlanok beszerzésekor nem) választhatják a vállalkozások ezt a leírási módot - ha törvényerőre emelkedik a javaslat. A beruházási kedv ösztönzése érdekében született a döntés - hangoztatta Csillag István gazdasági miniszter egy rendezvényen.
Az intézkedés azt is jelenti, hogy csökken a befizetett társasági adó összege - mutatott rá Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke, hozzátéve: ez korántsem olyan nagy érvágás a büdzsén, mint az első pillanatban látszik. Jelenleg az átlagos amortizációs leírási kulcs 14,5 százalékos, azaz egységnyi gépberuházásra számítva ennyivel csökken a társasági adó alapja. Jövőre további 35,5 százalékkal mérséklődne az alap, vagyis ekkora nyereséghányad után nem kell befizetni a 18 százalékos társasági adót. A szakértő szerint a központi költségvetésből így kieső összeget bőven ellensúlyozza, hogy az intézkedéssel párhuzamosan megnő a beruházási kedv, élénkül a gépvásárlás.
Tehát az eladói oldalon nagyobb bevételek, ezáltal magasabb adóbefizetések keletkeznek. Vitathatatlan az is - állapította meg -, hogy az intézkedés előmozdítja a korszerűbb termelőeszközök iránti keresletet. Egyetért ezzel Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke is, aki szerint a kisvállalkozások között egyre erősödik a kör, amely hajlandó áldozni arra, hogy fejlessze, korszerűsítse cégét. Ezt jelzi az is - mutatott rá -, hogy az elmúlt időszakban 43 ezren vették igénybe a beruházási adókedvezményt. Az amortizációs kulcs felemelése egyfajta kompenzáció az egyéni vállalkozók számára - érvelt Várkonyi Júlia, az Iposz közgazdasági szakértője. Ők ugyanis kimaradnak a társas vállalkozásokat megillető kedvezményből, amely szerint adómentesen képezhetnek fejlesztési tartalékot éves nyereségük 25 százalékának erejéig. Ezt - mint mondta - diszkriminációnak minősítik, és újabb egyeztetéseket tartanak szükségesnek az ügyben.
A gyorsított leírás legnagyobb előnyének egybehangzóan azt tartják a lapunk által megkérdezett szakértők, hogy lehetőséget ad források felszabadulására a további fejlődéshez. Ez annál is inkább szükséges, mert bizonyos területeken olyan gyorsan változik a technika, hogy egy-két év alatt elavulttá válnak az eszközök, muszáj korszerűsíteni, hogy versenyben maradhassanak - hangsúlyozta Antalffy Gábor. Az is igaz ugyanakkor - vélekedtek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakértői -, hogy bármenynyire üdvözlendő a kedvezmény, nem mindenki tud majd élni a lehetőséggel. Határt szab, hogy kinek mekkora a költségviselési képessége. A gépvásárlást ugyanis költségként kell elszámolni, ehhez pedig megfelelő bevétel szükségeltetik.
Miután egyik oldal sem engedett korábban nyilvánosságra hozott javaslatából, az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén nem tudtak megegyezni a részt vevő felek arról, hogy jövőre a versenyszférában mekkora mértékben emelkedjenek a keresetek. A kormány jövőre továbbra is 3-4,5, a munkaadók 3 százalékos keresetemelkedést tartanak elfogadhatónak, szemben a munkavállalói oldal 6-10 százalékos javaslatával. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az állami tulajdonban lévő közüzemek esetében ennél is magasabb, 8-11,5 százalékos növekedést javasol.
Minimálbérkérdésben a munkavállalói oldal "egyedül maradt" 54 ezer forintos javaslatával. Azt sem a kormány, sem a munkaadók nem támogatták. Utóbbiak arra hivatkoztak, hogy a szeptembertől adómentessé vált minimálbér emelésként fogható fel.
Megegyezés született az étkezési jegyek adómentes határának növeléséről: ez a hideg élelmezésnél 2 ezer, a melegnél 4 ezer forint lesz. Emelkedett az üdülési csekk adómentes mértéke is, amely a mindenkori minimálbérhez (jelenleg 50 ezer forint) igazodik. Nem fogadta el a kormányoldal azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a legfelső adókulcs alsó határa 1,35 millió forint helyett 1,5 millió legyen. Ezt a kormányoldal a lépés hatásaként várható, 36 milliárd forintos bevételkieséssel indokolta. (TTE)
