BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átmenetileg négy százalék felett

Magyarországnak 4,03 százaléknyi szavazata lesz az EU legfőbb döntéshozó testületének számító miniszteri tanácsban 2004-ben, vagyis a tagság első évében - legalábbis az unió készülő tárgyalási álláspontja szerint. 2005-től kezdve a szavazati súlyarány 3,74 százalékra csökken.

Az átmeneti időszakban Magyarországnak azért lenne magasabb szavazati súlya, mert a nizzai szerződés miniszteri tanácsi szavazatszámokra vonatkozó függeléke csak 2005. január 1-jétől lép életbe. Ez 12 szavazatot helyez hazánk számára kilátásba a 25 tagúra bővítendő unió összesen 321 szavazata közt, innen a 3,74 százaléknyi magyar súly. Mivel azonban az új tagok belépésének céldátuma továbbra is 2004, meg kell állapodni a 2005. január 1-jéig érvénybe lépő arányokról is. E felé tette meg az első lépést a külügyminiszterek tanácsa, amikor a tegnap kezdődött állam- és kormányfői csúcs előtt megfogalmazta az unió álláspontját.

A külügyminiszterek megoldási javaslata szerint az új tagok 2004 folyamán ugyanannyi szavazatot kapnának, mint a hozzájuk hasonló régi tagállamok. Így Magyarországnak éppúgy 5 szavazat jutna, mint Csehországnak, Belgiumnak, Portugáliának vagy Görögországnak - sőt, még a jóval népesebb Hollandiának is öt voksa lenne (miként ma is) a 2004-ben összesen 124 szavazatból. Ez hazánknak tehát 4,03 százalékos súlyt jelentene.

A nizzai szerződést megelőző hosszas egyeztetés során az egyik vezérelv mindvégig az volt, hogy a nagy tagországokat a miniszteri tanácsban kárpótolják az Európai Bizottságba delegálandó egyik biztosi tisztségük felszámolásáért. Noha a "nagyok" csak attól kezdve küldenek egy biztost a jelenlegi kettő helyett az unió kormányának tekintett brüsszeli testületbe, ha a tagállamok száma eléri a 27-et (ez a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2007-ben következhetne be), miniszteri tanácsi súlyuk a nizzai alku értelmében már 2005-től nő - s ennek kárvallottjai természetesen a kicsi és közepes méretű tagállamok, köztük tehát hazánk is. Magyarország szavazati súlya természetesen a bővítés folytatása során tovább csökken majd az újabb tagországok belépésével.

A külügyminiszterek egyúttal az Európai Parlament képviselőinek számára is kidolgoztak egy javaslatot, amely figyelembe veszi, hogy a Nizzában megállapított helyeknél több áll majd rendelkezésre minden tagnak (VG, 2002. október 24., 2. oldal).



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.