Az egyeztetésről folyik a vita
Egyelőre nem tudni, hogy a kormányoldal vagy az ellenzék hátrál-e meg, ám ma úgy tűnik, nemcsak az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás, hanem a népszavazás sorsa is kétséges. A Fidesz és hozzá csatlakozva az MDF is úgy nyilatkozott: nem vesznek részt az EU-csatlakozást érintő alkotmánymódosítás ügyében mára összehívott egyeztetésen. Ennek oka, hogy az ellenzéki pártok elutasítják a kormány eljárását és a népszavazás időpontjául javasolt jövő év március 15-ei dátumot is. Utóbbit azért bírálják, mert szerintük akkor a választópolgároknak a csatlakozási szerződés ismerete nélkül kellene voksolniuk, s a népszavazásról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy referendumot ünnep- és munkaszüneti napokon tartsanak.
Kifogásolták azt is, hogy az egyeztetéshez szükséges szöveget még nem kapták meg. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint képtelenség egy olyan tervezetről egyeztetni, amelyet a frakciók nem ismerhetnek és nem tárgyalhatnak meg. A politikus lapunknak elmondta: ahhoz, hogy álláspontjukat kialakíthassák, szükség van az előterjesztés beható ismeretére és a szakértők véleményének kikérésére is. A kormány valódi vagy látszategyeztetést kíván-e lefolytatni? - teszi fel a kérdést Áder János, miközben hasonló érvekkel utasította el a mai konzultációt Dávid Ibolya, az MDF elnöke is.
Az igazságügy-miniszter a mai megbeszélésen adná oda a pártok képviselőinek az alkotmánymódosítás tervezetét, amelynek parlamenti vitája akár az október
22-i héten el is kezdődhet - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette: az alaptörvény módosítására tett kormányjavaslat az EU-csatlakozás jogi feltételeit teremti meg, amelyeknek ismertnek kell lenniük a pártok előtt. A tervezet kitér a népszavazás előfeltételeire is. Így rögzítené, hogy az egyszeri nagy jelentőségű eseményt jövő év március 15-én tartanák, s ezt a referendumot nem lehet más népszavazási kezdeményezéshez csatlakoztatni. A javaslat már az ügydöntő népszavazás kérdését is megfogalmazza: "Támogatja-e, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz?" A kormány pénteken véglegesítette az előterjesztés szövegét, amelynek tartalma egyeztetés kérdése - mondta a kormányszóvivő. Gál J. Zoltán szerint viszont aki igent mond az alkotmánymódosításra, az támogatja az EU-csatlakozást, s ennek minél hamarabb ki kell derülnie. A kormány szimbolikus okok
miatt javasolja március 15-ét, mert történelmi jelentőségű lépésről van szó - fogalmazott Gál J. Zoltán. A "csatlakozási felvilágosító kampány" egyébként október végén kezdődik, amelyet az egyelőre EU Kommunikációs Közalapítványként bejegyzett szervezet indít majd el - tette még hozzá a szóvivő.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter az ellenzéki pártok bejelentése ellenére négypárti egyeztetésre készül, ám annak hiánya mellett is beterjeszthető a parlament elé az alkotmánymódosítási javaslat. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az mondta: reméli, hogy a Fidesz részéről nem időhúzásról van szó annak érdekében, hogy a csatlakozáshoz szükséges egyetértést ismét elbizonytalanítsa a párt. Hozzátette: nagy jelentőségű, de kicsi terjedelmű módosításról van szó, amelynek megvitatása nem igényel többhetes felkészülési időt a pártoktól.
