Büntetőkamat az élelmiszer-kereskedelemben
A magyar gazdaságot alapvetően befolyásoló, nagy jelentőségű változtatásként értékelik a termelői és élelmiszer-ipari lobbiszervezetek azokat a minisztériumi elképzeléseket, amelyek szerint maximum 30 napos fizetési határidő lépne hatályba a hazai mezőgazdasági termék- és élelmiszer-kereskedelemben. A szabályozást az agrár- és az igazságügyi tárca lapunk birtokában lévő, közös kormány-előterjesztése szerint jövő év január elsejétől kellene alkalmazni. A módosításokat az új agrárrendtartási törvény tartalmazná. A jogszabálytervezet idei elkészítését és parlament elé terjesztését a kormányprogram írja elő. Az illetékes minisztériumok már a törvényjavaslat szövegét is megfogalmazták.
A termékek átvételétől számított, harmincnapos maximum azt jelentené, hogy a jelenlegi, átlagosnak mondott 65 napos fizetési határidő a felére csökkenne az élelmiszer-forgalmazásban. Szakértők szerint az sem ritka, hogy a kereskedők az átvett termékek árát csak 120 nap után utalják át az élelmiszer-ipari cégeknek. A 30 napos maximumot ugyanakkor nemcsak a feldolgozók és a kereskedők, hanem a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók közötti szerződésekben is alkalmazni kellene. Így a korlátozás a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaságra kiterjedne.
Ha a vevők a törvényes határidőig nem törlesztenének, a késedelem idejére a jegybanki alapkamat (ma 9,5 százalék) kétszeresének megfelelő büntetőkamatot kellene fizetniük. Az eladók érdekeit szolgálná az is, hogy a szerződésekben a feleknek úgynevezett beszedési megbízásokat kellene kötniük arra az esetre, ha a vevők időben nem fizetnének. Ez azt jelentené, hogy az eladók (tehát a mezőgazdasági termelők vagy az élelmiszer-ipari cégek) leemelhetnék a vevők (a feldolgozók vagy a kereskedők) banki számlájáról a tartozásokat.
A módosítások jelentősen szűkítenék az élelmiszeripar mozgásterét is, de érdek-képviseleti szakértők szerint a cégek az alapanyag-termelőkkel szemben tudnák vállalni a 30 napos határidőt, ha a kereskedők is biztosan e határidőn belül fizetnének. Ezért a változtatási tervekről igazán heves viták az élelmiszeripar és a kereskedelem között robbanhatnak ki. Ugyancsak éles nézetkülönbségek alakulhatnak ki az FVM és más minisztériumok (elsősorban a gazdasági tárca) között. Az utóbbi években felmerült fizetési és egyéb szigorításokat kivétel nélkül a kereskedelmi lobbi akadályozta meg - em-
lékeztetnek nevük elhallgatását kérő élelmiszer-ipari szakértők.
További jelentős korlátozás lenne, hogy az új agrárrendtartási törvény az élelmiszer-kereskedelemben betiltaná az úgynevezett beszerzési ár alatti értékesítést. Ez azt jelentené, hogy a boltokban - a felszámolás vagy profilváltás miatti eladásokat leszámítva - az árucikkeket nem lehetne olcsóbban kínálni a fogyasztóknak, mint amennyit azokért a kereskedők "számlázott átadási árként" az előállítóknak fizettek. A beszerzési ár alatti eladásokat a kereskedők általában azért alkalmazzák, hogy a vevőket becsalogassák üzleteikbe. E tranzakciók ugyanakkor többnyire "negatív árversenyt" gerjesztenek, ami miatt a termékgyártókat komoly veszteségek érik.
A változtatásoktól az élelmiszeripar azt várja, hogy likviditási helyzete és jövedelmezősége javul - tudtuk meg érdek-képviseleti szakértőktől. A cégek stabilabbá válhatnak azért is, mert működésükhöz kevesebb hitelre lenne szükség. Teljes mértékben támogatják az új szabályozási terveket a mezőgazdasági termelők is. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára közölte: a gazdálkodók számára elfogadhatatlan, hogy nemcsak saját, többnyire hosszú ideig tartó termelési fázisaikat, hanem végső soron az alapanyagokból készült élelmiszerek kereskedelmi értékesítését is nekik kell finanszírozniuk az elviselhetetlen fizetési határidők miatt. Megfogalmazása szerint normálisan működő társadalom ezt nem tűrheti el. Mivel a mezőgazdasági termékekből az ipar általában néhány napon belül élelmiszer-ipari cikkeket készít, és azokat a kereskedők szintén rövid idő alatt adják el, valójában a most tervezettnél is sokkal rövidebb, nyolcnapos fizetési határidő lenne a reális - tette hozzá.
