Egyeztetés a minimálbérről
A költségvetési szférában végbement jelentős keresetnövekedés a közszféra javára rendezte át a korábban kialakult kereseti viszonyokat. Részben emiatt tartják indokoltnak a szakszervezetek azt, hogy jövőre 6-10 százalékkal növekedjenek a versenyszféra keresetei. Így az adóterhelés változását is figyelembe véve 5 százalékos infláció mellett a keresetek átlagos reálértéke 8-8,2 százalékkal nőne.
Ma alakítják ki a munkaadói szervezetek az oldal álláspontját, melyet az Országos Érdekegyeztető Tanács bér- és kollektív megállapodások bizottsága elé visznek a jövő héten. Mindemellett a munkaadói oldal soros elnöke, Pócza Mihály meglepetését fejezte ki a munkavállalók elvárásaival kapcsolatban. "Ezekkel a feltételekkel nehezen tudnák a gazdálkodók megtartani versenyképességüket" - reagált a javaslatokra.
A kormányoldal 3-4,5 százalékos jövő évi keresetemelést javasol. Ami pedig a minimálbér-emelés kérdését illeti, Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára korábban úgy nyilatkozott lapunknak, ha a szociális partnerek a kötelező legkisebb munkabér növelését javasolják, a kormány nem zárkózik el az indítványtól. Hasonlóképpen nyilatkozott a közelmúltban Kiss Péter munkaügyi miniszter is, hangsúlyozva, hogy a szociális partnerek hatáskörébe utalja a kérdést.
A fentieken túl a szakszervezetek ismét javasolják, hogy a magasabb szintű képzettséghez magasabb szintű minimálbér társuljon. Szükségesnek tartják továbbá, hogy a legfelső adókulcs alsó határa 1,35 millió helyett 1,5 millió forint legyen, az adómentes étkezési hozzájárulás összege hidegétkeztetésnél havi négyezer, melegétkeztetésnél hatezer forintra emelkedjen, és a munkavállalók jövő évi adóbevallásuk során a szakszervezeteknek is felajánlhassák adójuk 1 százalékát.
