Finnország megtöri a csendet atomerőművével
Egy ez év májusi finn parlamenti határozat alapján rövidesen felépítik az ország ötödik atomerőművét is. A projektet a finn Fortum és Voima cég vegyes vállalata, a Teollisuuden Voima Oy vezeti majd. A döntésre közel húsz év várakozás után került sor, ugyanis az új finn atomerőmű építésének tervét az 1986-os csernobili katasztrófát követően fiókba tették. Ám az ország várható energiaszükségletének fedezése, Oroszországtól való függőségének csökkentése, valamint a kiotói egyezmény üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó előírásainak teljesítése érdekében a finnek immár úgy találták, szükségük van a létesítményre. Az ország energiaszükségletének 30 százalékát ma is atomerőművek adják, a többi orosz importból származik.
Az EU-ban 1991 óta nem épült új atomerőmű; akkor Párizs határozott ennek engedélyezéséről. Svédország már 1980-ban, Németország és Belgium pedig azóta döntött az atomenergia fokozatos kiiktatásáról. Mindazonáltal Loyola de Palacio, az EU energiaügyi biztosa már többször is kijelentette, hogy az uniónak szüksége van a nukleáris energiára. Elvben a világ számos országának kormánya is támogatja az atomerőmű-építéseket, amelyek szerepelnek például Oroszország, de az USA energiastratégiájában is. Az e létesítmények mellett szóló fő érvek máshol is azok, amelyek most a finnek esetében is előtérbe kerültek: nem juttatnak üvegházhatású gázokat a környezetbe, s általuk nő az adott ország áramellátásának biztonsága is.
Ám az ilyen létesítmények meghibásodásától való félelem (Three Miles Island, Csernobil) bizalmatlanná tette a világ közvéleményét. A környezetvédők egy része is tiltakozik az újabb atomerőművek építése ellen, amelyek ráadásul meglehetősen drága és hosszú idő alatt megtérülő beruházások, vagyis óvatosságra intik az érintett kormányokat is. Továbbra is gondot okoz az atomerőművi hulladékok tárolása is.
Az atomerőmű-építések későbbre tolása mellett szól az is, hogy ma viszonylag kevés ország van e téren döntéskényszerben. Mint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is rámutat, a világnak a következő 30 évre még elegendő mennyiségű egyéb energiahordozó áll a rendelkezésére. Az ügynökség 2030-ig szóló előrejelzése szerint az évtized végéig még nő a világ atomenergia-termelésének súlya az összes energiatermelésen belül, ezt követően azonban 2030-ig már csökken. A csökkenés oka, hogy Ázsia kivételével a vizsgált időtávon belül alig várható új atomerőművek építése, viszont egyre több elöregedett blokkot kell majd bezárni. A még tartó növekedési trendet mutatják a tavalyi számok is, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tett közzé. E szerint a világon 2001-ben 3,9 százalékkal nőtt a nukleáris energiatermelés az előző évhez képest. Az összes villamosenergia-termelésen belül a nukleáris energia részaránya 15,9-ről 16,2 százalékra duzzadt. 2001-ben 438 atomerőművi blokk üzemelt a világ 30 országában, és 32 reaktor építése folyt. A NAÜ előrejelzése szerint az atomerőművi kapacitás 4-7 százalék között növekszik 2005-ig, illetve 7-15 százalékkal 2010-ig. Ugyanerre a határidőre az IEA az előbbi becslés alsó határát, a 7 százalékot valószínűsíti, 2030-ra pedig már csak öt százalékot. Értelemszerűen romlik a nukleáris energiának az áramtermelésen belüli aránya is: 17-ről 9 százalékra. A legnagyobb csökkenés Észak-Amerikában és Európában várható. A Németországban működő 19 atomerőművet például 2021-ig tervezik bezárni.
Az uniós szabályozás biztonsági és ellenőrizhetőségi oldalról közelít az atomerőművek kérdéséhez, az atomenergiával kapcsolatos új követelményrendszert tartalmazó ajánlatát épp a napokban tervezi benyújtani Loyola de Palacio. Az energiaügyi biztos elképzelései szerint a bővítés után az EU bizonyos mértékben ellenőrzése alá vonhatná az új tagországok atomerőműveit. Az új tagokkal szembeni diszkriminatív bánásmód elkerülésének egyetlen lehetséges módja az, ha minden tagország reaktorait ugyanolyan ellenőrzés alá vetik. (A temelíni cseh atomerőmű kapcsán kialakult vita miatt Ausztria hathatósan támogatná ezt a javaslatot.) A tervezet ellen azonban már egy hónappal ezelőtt, annak nyilvánosságra kerülésekor tiltakozott az Egyesült Királyság és Franciaország.
