Hol lesz az EU végső határa?

A 2004-re tervezett bővítés, illetve a Románia és Bulgária számára kilátásba helyezett 2007-es csatlakozás éppen elég teendőt ad Brüsszelnek ahhoz, hogy ne tudjon részletes tervezésbe bocsátkozni a további tagfelvételi menetrendről, állapítja meg az EurActiv. Günter Verheugen bővítési biztos a Le Soirnak úgy nyilatkozott, hogy a soron lévő 10+2-es bővítés feldolgozása éppen elég lesz az uniónak, ezért a 2007 utáni időre nincs további tagfelvételi terv. Mások szerint viszont elképzelhető további bővítés, mégpedig három irányban.

A terjeszkedés egyik, lehetséges irányát a szovjet utódállamok (Ukrajna, Oroszország, Moldova és esetleg a kaukázusi térség államai) képviselik, a másikat Törökország, illetve az észak-afrikai államok (és Izrael), a harmadikat pedig a Balkán még kívül rekedt államai. A tagságra vonatkozó legnagyobb esélyt ez utóbbiaknak adják, mert Románia és Bulgária felvétele után az EU-ba beékelődve találják magukat. Csatlakozásuk megoldatlansága esetén Albánia, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia és Horvátország komoly destabilizáló tényezőt jelenthet a kontinens számára, ezért az ő esetükben a tagsági viszonyhoz vivő feltételek megszabása, illetve ezek teljesítésének számonkérése lehetne a célszerű - véli a Financial Times.

A többi viszonylattal foglalkozva az Európai Bizottság elnöke ugyancsak egy lapinterjúban kijelentette, hogy Oroszország, Ukrajna, Moldova, Izrael és az észak-afrikai államok soha nem lesznek az EU tagjai. Romano Prodi szerint ezek ezer szállal kötődhetnek majd az EU-hoz, intézményi jellegű összekapcsolódás azonban nem lehetséges. (VG)