Igazságszolgáltatás: kevés a pénz

A bíróságok kiegyensúlyozottan gazdálkodtak, az előirányzat-módosítások általában indokoltak, a felhasználások szabályszerűek voltak. A jogszabályi lehetőségeket kihasználva, a fejezetnél minden területen erősen központosított gazdálkodás folyt, ami a korábban kialakult egyenlőtlenségek felszámolását célozta, s a mindvégig szűkös források elosztásában játszott szerepet - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében. A szervezet a bíróságok működését, illetve gazdálkodását 1998-2002 júniusáig terjedő időszakban vette górcső alá.

A dokumentum utal a bíróságok irányításában, költségvetési gazdálkodásában 1997 végén bekövetkezett jelentős változásra. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) megalakulása óta a bírósági igazgatási feladatok egységének megteremtését és hatékonyságának növelését tartotta szem előtt. Olyan, a bíróságok munkaszervezésében meghatározó intézkedéseket hozott, amelyek jó alapot biztosítanak a továbblépésre. Az OIT Hivatala pedig kiemelt szerephez jutott a testület döntéseinek megfelelő előkészítésében. Igaz, a jogszabály nem adott részletes eligazítást hatáskörére, kapcsolatrendszerére, a bírósági hierachiában elfoglalt helyére. Így az irányításban-felügyeletben

nemegyszer feszültség forrása, hogy az OIT nem tud úgy működni, mint egy minisztérium, míg a hivatalban végeznek tárcaszintű munkát is, de a döntés-előkészítéseken túl érdemi határozatokat nem hozhatnak.

Az OIT élt a büdzsé önálló elkészítésének jogával, ám a költségvetési lehetőségeket érdemben a kormányzat határozta meg. A bázisszemléletű tervezés - a jogszabályok előírásainak nem mindig következetes alkalmazásával párosulva - lehetővé tette, hogy az 1998-1999-ben a bírák és igazságszolgáltatási dolgozók javadalmazására pontatlanul, s a PM, a kormány szándéka szerint többletként tervezett előirányzatokat felhasználhassák később. A többletek 1999-2000-ben alkalmasak voltak a működéshez szűkösen biztosított elő-

irányzatok, s a törvény szerint járó juttatásnövekmények - a megszorítások miatt - alultervezett fedezetének kiegészítésére.

A fejezet kiadási előirányzata az 1998. évi 24,8 milliárd forintról 2002-ben 37,6 milliárdra nőtt, amelynek 10 százaléka saját bevétel. A kiadások legnagyobb hányadát a személyi juttatások és járulékai képezték: 19,4 milliárd forintról 29,2 milliárdra nőttek a vizsgált időszakban. A jóváhagyott előirányzatok a működőképességet ugyan biztosították, de a felújításokat és fejlesztéseket a műszakilag indokoltnál csak alacsonyabb szinten tették lehetővé.

A bevételek nagyobb része a bírák által hozott döntésekből adódik. Ez alkotmányos aggályokat vet fel, összeférhetetlen a bírói függetlenség elvével. Az ÁSZ ismét indítványozza e bevételek leválasztását a bírósági fejezetről és állami bevételként kezelését.

A bíróságok vagyona az 1998. évi 9,2 milliárd forintról 20,6 milliárdra nőtt. Az ingatlanok aránya - a folyamatos felújítási és beruházási tevékenység ellenére, a jelentős informatikai és infra-strukturális fejlesztések következtében - a kezdeti kis híján 80 százalékos részesedésről 74 százalék alá csökkent. A vagyonnal való gazdálkodás - a szervezeti és szabályozási hiányosságok miatt - nem megoldott. Lényeges a normatív tervezésre irányuló törekvés, bár ennek még igen kezdeti szakaszában tart a fejezet.

Az ÁSZ figyelmeztet: az igazságszolgáltatáshoz és a pártatlan bíráskodáshoz fűződő alkotmányos alapjog érvényesülésének feltétele a bíróságok zavartalan működésének biztosítása. Ám az ítélkezési munkát évente 30-40 alkalommal zavarta meg rendkívüli esemény, például bombariadó. Különösen gyengék a biztonsági feltételek a helyi bíróságokon. Előrelépést jelenthet a biztonsági kérdések komplex áttekintése és megfelelő szabályozása.

A jogalkotási törvény nem veszi figyelembe az OIT fél évtizeddel ezelőtti megalakulását, így a jogalkotás nem használja ki a bíróságokon felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot. Ezért az ÁSZ javasolja a jogalkotási törvény módosítását. (MKK)