"Nem a legrosszabb kompromisszum" - jelentette ki a japán kormány tegnap nyilvánosságra hozott banki reformcsomagjáról Hoszoda Hirosi, a Rating and Investment Information banki elemzője. Ogava Takahira, a Standard and Poor's (S&P) szingapúri igazgatója viszont "nem túl jelentősnek" értékelte az újonnan meghirdetett politikát, amely a gazdaság élénkítése céljából úgy akarja megreformálni a mintegy 423 milliárd dollárnyi rossz hiteleket maga előtt görgető bankrendszert, hogy adómegtakarítással kompenzálja a leírásokat. E célra 8,2 milliárd dollárt helyezett kilátásba a kormány Heidzo Takenaka gazdasági miniszter, a reformprogram atyja javaslatára.

A kormány azt reméli, hogy az adóleírások kellő mennyiségű készpénzt fognak felszabadítani a költekezési hajlandóság újraélesztéséhez - jegyzi meg a BBC, amely arra is rámutat, hogy a várható vállalati csődök ugyanakkor a munkanélküliség növekedésével fenyegetnek. Takenakának az ez irányú aggályokat is le kellett küzdenie ahhoz, hogy megnyerje terve számára a meghatározó szereplőket.

A reform három területet érint: a bankok tőkeképzését, menedzsmentjük elszámoltatását és a hitelportfóliók értékbecslését. Mindhárom területen szigorításokat rendel el, és elvárja, hogy bevezessék az amerikai típusú számviteli elszámolást. A rossz hitelek leírása következtében keletkező adómegtakarítást kötelezően a bankok saját tőkéjébe kell forgatni; becslések szerint ezáltal 40 százalékkal növekedhet a pénzintézetek törzstőkéje. A Reuters szerint a közpénzek ilyetén mozgósítása révén a folyamat egyes bankok államosítását vetíti előre.

A reform bevezetéseképpen a Bank of Japan 20 százalékkal, 9,75 milliárd dollárra emelte a havonta vásárolható hosszú lejáratú kormánykötvények összegét, és a jelenlegi 10-15 trillióról 15-20 trillió jenre a bankok által a központi banknál letétbe helyezett céltartalék mennyiségét. (VG)