Ír referendum: javuló előjelek
Szeptemberhez képest jelentős mértékben nőtt Írországban a nizzai szerződést támogatók aránya. A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint a választók 41 százaléka szavaz majd igennel a szombati referendumon; az ellenzők tábora 27 százalékos, 24 százalék pedig bizonytalan. A felmérés nem igazolta azokat a félelmeket, hogy az utóbbi idők korrupciós botrányai és a költségvetés helyzetének romlása nyomán a szerződés ratifikációja a kormány elleni tiltakozás áldozatául eshet. A közvélemény-kutatást végző cég jelentése szerint a kormány népszerűsége ugyan 31 százalékra csökkent, ám "a szavazók az ország hosszú távú prosperitását és jövőbeli szerepét Európában ennél fontosabbnak ítélik" - idéz a Reuters.
Tovább erősítheti az "igen" táborát az Irish Times minapi beszámolója, amely szerint a Nizza-ellenes kampány szóvivője, Justin Barrett 2000-ben részt vett a szélsőjobboldali német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) egyik rendezvényén. Dick Roche Európa-ügyi miniszter szerint az eset napvilágra kerülésével végre lelepleződött a "nem"-kampány, és hangot adott egyúttal annak finanszírozásával kapcsolatos kételyeinek is - tudósít az EUobserver.
Brian Cowen külügyminiszter visszautasította azt a spekulációt, hogy a szerződés ismételt elvetése esetén a parlament deklarációban adhatná támogatását a bővítéshez (VG, 2002. október 11., 3. o.). Brian Lenihan miniszterhelyettes szerint "a nem szavazat a bővítés elleni szavazat. Szombaton dönthetünk úgy, hogy a megállapodás alapján haladunk tovább a többi tagállammal, vagy dönthetünk ennek elutasításáról és a bővítési tárgyalások újrakezdéséről. Ez késlelteti majd a bővítést, efelől semmi kétség" - idéz a Financial Times.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a közvélemény-kutatások a tavalyi (a "nem" győzelmével zárult) népszavazás előtt is az "igen" táborának fölényét mutatták, ez az előny azonban semmibe veszett azáltal, hogy a referendumra az ellenzők jóval nagyobb arányban mentek el ténylegesen is szavazni, mint a szerződést pártolók. Noha a nizzai szerződésnek csupán függelékeként szerepel a bővítés utáni miniszteri tanácsi szavazatok és az európai parlamenti helyek megoszlása, az unió már jóval a szerződés 2000. decemberi parafálása előtt ennek a dokumentumnak az életbelépését jelölte meg annak feltételéül, hogy deklarálhassa: készen áll az új tagok felvételére.
