London uniós alkotmányterve
A javaslat az európai konvenció október 28-29-i plenáris ülése elé kerül. A végleges szövegnek az Európa Tanács 2003. júniusi ülésére kell elkészülnie. Az euroszkeptikusok megnyugtatására hivatott Dashwood-javaslat nyilvánosságra hozatala alig néhány nappal előzte meg a konvent elnöke, Valéry Giscard d'Estaing hasonló tárgyú előterjesztését.
A brit tervezet az Európai Uniót olyan új típusú alkotmányos rendként határozza meg, amely a tagállamok népeit egyesítve is megőrzi a politikai intézmények sokféleségét, a kulturális és nyelvi hagyományokat. Az unió csak azokon a területeken illetékes, amelyeken a tagállamok "egyesítik szuverenitásukat", az EU-döntéseket "polgárközelben" kell meghozni. Brüsszel számára a javaslat három illetékességi típust állapít meg: saját hatáskörben jár el például a monetáris és a kereskedelmi politikában; tanácsadó, koordinátori szerepe lehet a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikában, a közlekedésben, az oktatás- és egészségügyben, a kutatás-fejlesztésben; az EU és tagállamok különféle szabályozási keretek között működnek együtt a külpolitikában, a bel- és igazságügyben, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és az egységes piac kérdéseiben. Megerősítendőnek tartja a tervezet a nemzeti parlamentek szerepét, szervező elvnek tekinti a szubszidiaritást, nyitva hagyja a védelemben tanúsítandó "megerősített együttműködés" és bizonyos fokig a szociális modell kérdését is.
A jövendő EU-alkotmány kérdéseivel foglalkozik az Európai Néppárt portugáliai kétnapos kongresszusa is. A Wilfred Martens elnök és Wolfgang Schäuble bajor kormányfő által jegyzett tervezet szerint a bizottság elnökét a tanács jelölné ki, és a parlament hagyná jóvá.
