Magas tb-járulékok a kontinensen

Ez a mutató (amely a 2000. évi helyzetet tükrözi) nagyjából azonos a többi kelet-közép-európai OECD-tagország hasonló adatával, és az eurózóna legtöbb országa is ekkora vagy hasonló szintű elvonást érvényesít. Nagy különbség van ugyanakkor az angolszász országokhoz, Japánhoz vagy Mexikóhoz képest: ezen országokban mindössze 12-18 százalékos arányt képviselnek a bérköltségen belül a különböző járulékok.

Hasonlóan komoly különbségek figyelhetők meg a járulékoknak az adott ország bruttó hazai termelésén, illetve a teljes adó- és járulékbevételeken belüli súlyát tekintve. Magyarországon és Lengyelországban az adóbevételek mintegy 30, Szlovákiában és Csehországban több mint 40 százalékát jelentik a társadalombiztosítási befizetések, és az uniós tagállamok is e két határ között mozognak. A GDP-n belül Magyarországon 11,5 százalékos ezen bevételek súlya.

Az európai kontinensen kívüli OECD-tagországokban sokkal alacsonyabbak ezek a ráták. A brit kincstár adó- és járulékbevételeinek például mindössze 16,4 százaléka származik a tb-befizetésekből, ami a GDP 6,1 százalékával egyenlő. A kontinensen egyedül Dánia számít "renitensnek": itt a GDP-nek csupán 2,2, az adóbevételeknek pedig 4,6 százaléka folyik be ilyen címen, ami messze a legalacsonyabb rátát jelenti a szervezeten belül.

Ezek a markáns különbségek az egyes országok, országcsoportok eltérő hagyományaiból és gazdaságpolitikai filozófiájából adódnak - mutatnak rá az OECD elemzői. Míg a kontinensen igen széles körű szolgáltatást nyújtanak a társadalombiztosítási ellátórendszerek, és az elöregedő lakosság egyre nagyobb mértékben veszi ezeket igénybe, az angolszász világban, Koreában és Mexikóban szűkebb körű ellátórendszerek jellemzőek.