Majdnem teljes takarékosság

Az országgyűlési képviselők 20 százalékos illetményemelésre számíthatnak, habár még nem találták meg ennek fedezetét a költségvetés készítői - tudtuk meg. A bérpolitika megalkotásakor leginkább a politikustársak érdekeit vették figyelembe, hiszen egyéb kérdésekben kifejezetten takarékos bérpolitikát vetít előre a 2003. évi költségvetésről szóló törvénytervezet.

Januártól például nem emelnék a közalkalmazotti bruttó béreket, s a köztisztviselők eddigi jutalmazását is jelentős megnyirbálnák: eltörölnék a hathavi jutalomkeretet, s - egy készülő kormányrendelet szerint - a jövő évtől legfeljebb kéthavi jutalom kifizetését engednék az intézményeknek. A béremelés terén is legfeljebb a korábban elhatározott, ám csak részben teljesített illetményemelés még fennmaradó hányadára számíthatnak a köztisztviselők - olvasható ki a következő évre szóló költségvetés tervezetéből.

Összesen 20 ügyben, hét, idei évre vonatkozó és 13, a következő évi büdzsét terhelő kérdésben kell még döntést hoznia a kormánynak holnapig ahhoz, hogy a 2003. évi költségvetésről szóló jogszabályjavaslat az előírt törvényi határidőre, október 31-ig az Országgyűlés elé kerülhessen - tudtuk meg.

A hét végén biztossá vált: sikerül teljesíteni a következő évre beharangozott, 4,5 százalékos GDP-arányos deficitszintet, ám ehhez a GDP 4 százalékának megfelelő mértékben kellett visszafogni a költségvetés kiadásait. Ugyan a PM hivatalosan tartja az idei 6 százalék körüli deficitbecslését, ám a következő kassza tervezéséhez már 7,2 százalékos hiányszintet vett alapul. A kiadások lefaragását az is súlyosbította, hogy az évközi bérintézkedések, valamint adókedvezmények hatása teljes mértékben csak a következő költségvetésen mutatkozik meg. Ezek pedig a 2003-as büdzsét olyan mértékben terhelik, mintha a kassza hiányát 8,5 százalékos szintről kellett volna visszaszorítani.

Jövőre változik a gázárképlet. Külön gáztörvényt nyújt be a kormány, és nem a 2003-as költségvetés keretében történik ennek megszavazása.

Mivel kétharmados többséget igényel, kérdés, a költségvetéssel együtt nyújtja-e be a kormány a fővárost érintő, helyi önkormányzatokról szóló törvény változtatásait. Ennek célja a - döntően szocialista többségű - kerületi önkormányzatok újbóli helyzetbe hozása lesz. A kormány tervei szerint a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek szétosztását ismét a kerületi képviselő-testületeknek egyetértéséhez kötik.

A törvényjavaslat egyébként az idei költségvetést is átszabná. A gyógyszerkassza további 10 milliárd forintot kap, ezzel 209 milliárd forintból gazdálkodhat az idén. Úgy tudjuk, a kormány még nem döntött arról, a kiegészítés most kerül be a dokumentumba, vagy módosító indítványként csatolják ahhoz.

A minisztereknek dönteniük kell arról, miből finanszírozza az állam az MFB és az ÁPV Rt. egyes ügyeinek lezárását. Ma hozhatnak döntést a miniszterek az ÁPV Rt. 32 milliárd forintnyi osztalékbefizetésének elengedéséről s az NA Rt. hiteleinek átvállalásáról, illetve részvényeinek kivásárlásáról.

Napirenden van a MÁV Rt. pénzügyi konszolidálása; 63,1 milliárd forintnyi hitel átvállalásának ügyét kell elrendezni. Várat magára az örökségül kapott 45 milliárd forintnyi sportberuházások és garanciák átvállalásának megoldása is. Ám a millenniumi városközpont építéséhez szükséges hitel felvétele még nem fejeződött be, a munkák nem kezdődtek el, s így a költségvetési szerepvállalás csak 2004-től lesz lehetséges.

Ma születhet döntés a birtokfejlesztési célra nyújtott hitelek 15 milliárd forintos kezességvállalásának ügyében, valamint a 7 és fél milliárdos, fedezet nélküli kezességről, amely a kedvezőtlen adottságú térségben termelők adósságterheinek részbeni átvállalását célozná. Egyelőre azzal sem kalkulált a szaktárca, mely forrásokat rendelje a különböző típusú kárpótlási formákhoz.