Mára kész a 2003-as büdzsé

A GDP 4,5 százalékának megfelelő hiánnyal készült el a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat, melyen ma végzik az utolsó, kisebb simításokat a miniszterek. A dokumentumból kiderül, hogy az államkassza hiánya az idén jelentősen eltér a korábban várttól, az uniós módszertan szerint - a hivatalosan hangoztatott 6 százalék helyett - a GDP 7 százalékánál is magasabb lesz. Jövőre a központi költségvetés 5290 milliárdból gazdálkodhat, hiánya pedig 560 milliárd forint, a kiadás főösszegének több mint egytizede lehet.

A nyugdíj-biztosítási alap költségvetése a kormányprogramban is megígért, fokozatosan bevezetendő 13 havi nyugdíjnak a negyedét tartalmazza 2003-ban. Az egészségügyi kassza jelentős, 470 milliárd forintos hiánnyal szerepel a készülő törvényjavaslatban, így kiadásainak 35 százalékát támogatásokból kénytelen finanszírozni. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium költségvetésében a bérkereten kívül nincs jelentős változás az idei számokhoz képest.

A társasági adóbevételek csökkennek jövőre, míg a pénzintézetek társasági nyereségadója az idei 34,4 milliárdról 43 milliárdra emelkedik.

Az állami vagyonkezelő részvénytársaság mindössze nyolcmilliárd forintnyi osztalék befizetésére kötelezett, azonban a privatizáció felgyorsítása miatt jelentős, százmilliárd feletti bevételei származnak majd a költségvetésnek a következő évben. Útépítésre ugyanakkor még mindig alig látszik forrás a büdzsében.

Az útfejlesztési és -felújítási célelőirányzat 55 milliárd forintból gazdálkodhatna - a tegnapi állás szerint, ez alig több, mint az idei, míg sztrádaépítésre mindössze 62 milliárd maradna. Lapunk értesülése szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Fejlesztési Bank még legalább 150-180 milliárd forintot igényelne erre a célra. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szolgáló célelőirányzat támogatása közel kétmilliárd forinttal, 15 milliárdra csökkent. Lakástámogatásokra 80 milliárd forint szerepel a pénzügyi tárca költségvetésében.

Tartalékok képzésére alig maradt keret a büdzsében, mindössze a törvényben előírt minimumszintet teszi élre a költségvetés előre nem látható kiadásokra. Az általános tartalékkeret 28 milliárd, míg az idén közel 82 milliárd forint kifizetésére volt szükség ezen a címen. Egyetlen tavaszi áradás elvinne ekkora összeget - mint ahogyan ez 2000-ben is történt -, holott az államháztartási

törvény rendelkezései szerint az év első felében csak az előirányzat 40 százaléka használható fel. A tartalékok kezelésében egyébként ismét stratégiaváltás figyelhető meg. Az elmúlt három évben a kormány egyértelműen a törvényi keretek között a lehetséges legmagasabb összegben határozta meg a tartalékok szintjét, míg korábban törekedtek arra, hogy a törvényi minimumszintet ne haladja meg túlzott mértékben ez az előirányzat.

Különféle céltartalékokra 15,5 milliárd forintot fordít a költségvetés, a rendkívüli kormányzati kiadások előirányzaton pedig 16,5 milliárd forint szerepel.