Nyílik Pandora szelencéje?
Kedden a tagországok külügyminiszterei három főbb témakörre szűkítették az eldöntendő kérdések körét. Ezek: kapjanak-e közvetlen agrártámogatást az új tagállamok, mekkora legyen a globális keretösszege az EU felzárkóztatási alapjainak, és miként kompenzálják azon új tagokat, amelyek e nélkül hátrányos költségvetési helyzetbe kerülnének.
Az utóbbinál kedden addig jutottak, hogy tisztázták a 2003-2004. évi becslések módszertanát. A csúcsra vár annak eldöntése, hogy mit célozzon a kompenzáció: a nettó befizetői pozíció elkerülését, avagy azt, hogy ne romoljon a jelölt helyzete a csatlakozás előtthöz képest. Ugyancsak a csúcsra marad az agrártámogatások és a felzárkóztatási alapok kérdése. Brüsszelben némi nyugtalanságot keltett, hogy az utóbbi napok számos nyilatkozata mindezek kapcsán láthatóan egyre több további témához igyekszik kötni bizonyos problémák megoldását. Így Berlin szerint a közvetlen agrártámogatások kiterjesztését a mai tagoknak járó kifizetések mérsékléséből (is) kellene finanszírozni. Hága az egész témakörrel csak akkor hajlandó érdemben foglalkozni, ha biztosítékokat kap a közvetlen támogatások jövőbeni csökkentésére. A franciák viszont csak úgy készek hozzányúlni az agrárreformok kérdéséhez, ha napirendre tűzik a briteknek járó közösségi visszatérítés ("rebate") felszámolását is. Mindez sokak szerint Pandora szelencéjének olyan megnyitását vetíti előre, ami végső soron mindent blokkolhat.
További nyitott kérdés, hogy miként fogalmazzanak a bizottság által a bővítés utánra javasolt védelmi mechanizmusok esetében. Főként Hollandia és Belgium tágabb értelmezést, valamint kettő helyett legalább három év kifutást akar - az előbbire állítólag van esély.
Emellett - immár a ratifikált nizzai szerződés fényében - véglegesíteni kell az intézményi fejezet még nyitott kérdéseit is. Kedden végül is megszületett a mostani tagok közötti egyezség, hogy miként osszák fel a bővítésből kimaradó Bulgáriának és Romániának szánt európai parlamenti székeket. A felosztás ugyanakkor nem orvosolja azt a magyar és cseh sérelmet, hogy Nizzában kevesebb parlamenti helyet rögzítettek számukra az azonos népességű jelenlegi tagországokhoz képest. Az új felosztásban még nőne is a rés (24-21 lenne a mai és az újonnan csatlakozó tízmilliós tagok képviselőinek száma). Uniós diplomaták ugyanakkor rámutatnak, hogy a jelenlegi munkaokmány csupán 726 helyet osztott fel a Nizza után rendelkezésre álló 732-ből. Hat hely tehát még szabad - láthatóan nyitva hagyva a lehetőséget a kitárgyalásukra.
A soros EU-elnökséget ellátó dán diplomácia egész vasárnap reggelig foglalt szállodákat Brüsszelben, jóllehet a csúcsnak péntek este véget kellene érnie. Miként egy magas rangú EU-diplomata fogalmazott: a dánok láthatóan addig nem akarnak hazaengedni senkit, amíg nem születik megállapodás.
