Remények, ismeretek nélkül
A felmérés során 1016 választ elemeztek (800 kérdőívből 220 volt értékelhető, és további 2000 főt kérdeztek meg). A felmértek valamennyien városlakók, 49,5 százalékuknak van felsőfokú végzettsége, 45,8 százalékuk beosztott munkakörben dolgozik; 38 százalékuk nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, de egyharmaduk azt mondja magáról, hogy tud angolul vagy németül.
Népszavazáson az érintettek háromnegyede válaszolna igennel az EU-csatlakozásra, 10 százalékuk ellenzi azt, az életkor növekedésével emelkedik az ellenzők aránya. Eltérően ítélik meg a kérdezettek a csatlakozásnak az országra, illetve saját életkörülményeikre várható hatását: 69 százalék gondolja úgy, hogy a csatlakozás kedvező lesz az ország számára, de csak 60,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ebből távlatilag személyesen, jövedelmét tekintve profitálni fog.
Az életszínvonalban általában nem remélnek gyors és jelentős javulást; sokan tartanak attól, hogy a magyar vállalatok nem lesznek versenyképesek uniós társaikkal; bíznak ugyanakkor abban, hogy az ország egésze és az egyes régiók egyaránt részesülni fognak az uniós támogatásokból.
A kérdezettek általában elégtelennek tartották az EU-val és a csatlakozással kapcsolatos tájékoztatás minőségét, és szóvá tették: az információk csak a tudatosan érdeklődőkhöz jutnak el.
