Romló tendenciák
Nem kápráztatták el szeptemberben a magyar gazdaság folyamatait bemutató adatok a szakértőket. Gyakorlatilag minden egyensúlyi mutató látványosan romlott, miközben a fellendülésnek csak halvány, és nem túl egyértelmű nyomai látszanak a gazdaságban.
A GDP-statisztika szerint a gazdaság csupán minimális, a várakozásoktól elmaradó mértékben gyorsult, és a bővülés szerkezete sem túlságosan egészséges, hiszen a készletek és statisztikai hiba nélkül számított belső felhasználás meghaladja a gazdasági dinamikát. Az elmúlt másfél évben - az első negyedév minimális bővülését nem számítva - az ipar teljesítménye mindig alulmúlta az előző negyedéves szintet. Pozitívum viszont, hogy a 3,1 százalékos növekedési ütem a jelenlegi konjunkturális körülmények között és régiós összehasonlításban még így is kedvezőnek mondható.
Augusztusban a folyó fizetési mérleg negatív szaldója 74 millió euróra rúgott, az év elejétől halmozódó deficit pedig már meghaladja a kétmilliárdot. Ekkora hiányra még nem volt példa a rendszerváltás óta, de mértéke egyelőre nem riasztó, hiszen GDP-arányosan az évtized közepének súlyos egyensúlyzavarakor ennél jóval nagyobb volt a deficit. A romlás üteme ugyanakkor figyelemre méltó, hiszen az utolsó 12 hónap hiányát összesítő mutató fél év alatt majdnem egymilliárd eurót romlott.
A kedvező hírek közé tartozik, hogy némi meglepetésre júliusban kissé élénkült az ipar, igaz, a rendelésállomány és a külső konjunktúra alapján ez nem tűnik tartós jelenségnek. Nem számít viszont meglepetésnek, hogy a nyár közepén is megmaradt az egyetlen igazán dinamikusan fejlődő ágazat, az építőipar lendülete. A lakásépítések és a választások előtti állami beruházások következtében a rendszerváltás óta az idén a legmagasabb a dinamika, 2002 egészében 20 százalék körüli átlagos bővülés várható. (MI)
