Röviden
A tizenötök vélhetően utolsó büdzséje
Első olvasatban megvitatta az EU jövő évi költségvetési tervezetét az Európai Parlament. A terv kiemelten kezeli a bővítés előkészítését; ennek jegyében a honatyák többek között forrásokat különítettek el az Európai Bizottság apparátusának 500 fős növelésére, ami az év második felétől valósulhat meg. A büdzsé kifizetéseinek végösszegét illetően azonban egyelőre nincs megállapodás: az Európai Bizottság 98 milliárd eurót javasolt, a tanács ezt 97-re csökkentette, a parlament azonban most 100 milliárdos összeg mellett állt ki, ami a tagországok összesített GDP-jének 1,5 százaléka lenne. (Rapid)
A lengyelek lelkesednek az euróért
Lengyelországban többen támogatják az euró átvételét, mint az Európai Unióhoz való csatlakozást - derül ki egy a varsói jegybank részére készített friss felmérésből. A megkérdezetteknek ugyanis 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen lecserélné a zlotyt az egységes fizetőeszközre, míg az EU-ba való belépés támogatóinak aránya az elmúlt időszakban végzett közvélemény-kutatások szerint csupán 60-65 százalék között van. A lengyel kormány 2006-2007-re tervezi a valutaunióhoz való csatlakozást, ám elemzők szerint kérdéses, hogy az ország képes lesz-e akkorra teljesíteni a szigorú maastrichti feltételeket. (Reuters)
Kártérítés a földön hagyott légi utasoknak
Azok az érvényes jeggyel rendelkező utasok, akik a légitársaság hibájából nem fértek fel járatra, a jövőben egységes kompenzációra lesznek jogosultak egy az Európai Parlament által első olvasatban elfogadott direktívajavaslat értelmében. A légitársaságok azonban elemzők szerint némileg mégis fellélegezhetnek, mivel a szöveg az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 1500 helyett csupán 600 euróban maximálja a kártérítés összegét. A diszkont-légitársaságok esetében azonban a kompenzáció sokszor így is nagyobb lesz az eredeti jegyárnál. (Reuters)
Giscard: ki lehet lépni az EU-ból
Ha egy tagállam ki akar lépni az unióból, meg kell neki adni ezt a lehetőséget - vélekedik Valéry Giscard d'Estaing, az uniós konvent elnöke, aki ezt a kitételt a készülő EU-alkotmányba is bele kívánja foglalni. Ennek tervezetét a jövő héten teszi közzé a volt francia államfő, akinek javaslatát sokan támogatják a 105 tagú konventben, mások azonban úgy vélik: a kilépési klauzula bevezetése káoszhoz vezetne. Giscard szerint arra nem lenne lehetőség, hogy hasonló mechanizmussal kizárjanak valamely országot az unióból, kivéve - mint arra már a nizzai szerződés is módot ad - az emberi jogok megsértésének esetét. (Financial Times)
Lecsapnak a rémhírterjesztőkre
Várhatóan jelenlegi formájában fogadják el a tagországok az Európai Parlamentben tegnap második olvasatban átment törvényjavaslatot, amely a bennfentes kereskedelem és a félrevezető piaci információk közlését hivatott visszaszorítani. A befektetők védelmét szolgáló, az amerikai vállalati botrányok nyomán megfogalmazott javaslat az elemzőkre, a brókerekre és a pénzügyi híreket közlő újságírókra egyaránt vonatkozni fog. (Reuters)
Nem enged az élelmiszer-biztonságból az EU
A tagjelölt országoknak brüsszeli illetékesek szerint elsősorban két területen kell fokozniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy eleget tegyenek az unió élelmiszer-biztonsági követelményeinek: a harmadik országból származó import ellenőrzése, illetve a szivacsos agyvelőgyulladás (BSE) elleni küzdelem terén. Utóbbi kérdésben az EU a hús- és csontliszt takarmánycélú felhasználásának tilalmát, a kockázati anyagok kiküszöbölését és az élelmiszerláncba bekerülő szarvasmarhák vizsgálatát követeli meg. Az Európai Bizottság szerint a csatlakozási szerződésekhez az élelmiszer-biztonság vonatkozásában védzáradékot kell csatolni, amelynek révén a követelményeket nem teljesítő új tagok élelmiszertermékeit kitilthatnák a közös piacról. (EurActiv)
Drága az EP-képviselők ingázása
Évente 170 millió euróba kerül az uniónak, hogy az Európai Parlament (EP) épületeinek egy része Brüsszelben, másik része Strasbourgban van, és a képviselőknek folyamatosan ingázniuk kell a két város között - derül ki az EP titkársága által készített kimutatásból. Ez az összeg a 2004-es bővítés után 200 millió euró fölé nőhet, ami komoly érvet szolgáltat azon EP-képviselőknek, akik már egy ideje a strasbourgi helyszín felszámolása mellett kardoskodnak. (Reuters)
