Tervezet a nép ügyvédjéről
A kormány - az uniós gyakorlatra figyelemmel - tervezetet dolgoz ki a jogi segítségnyújtással kapcsolatos szabályok módosítására. A cél, hogy az arra rászorulók jogaik hatékony érvényesítéséhez, védelméhez állami támogatást kapjanak. A nép ügyvédjeként funkcionáló intézményrendszer előkészületeihez már hozzálátott az igazságügyi tárca. Alapvető kívánalom, hogy az állami szerepvállalás hangsúlyosan jelenjék meg a bíróságon kívüli ügyintézésben, így például a jogi tanácsadásban és az okiratszerkesztésben, vita esetén pedig elősegítse a permegelőzést, ezáltal az igazságszolgáltatás terheinek csökkentését és a költségtakarékosságot - nyilatkozta a Világgazdaságnak Demeter Judit, a minisztérium főcsoportvezetője. Szükség van természetesen értő jogi képviseletre az igazságszolgáltató fórum előtt, illetve anyagi támogatásra - ami indokolt esetben az eljárás költségeinek állami átvállalása - ahhoz, hogy az érintett egyáltalán a bírósághoz fordulhasson.
A jelenlegi hazai szabályozás - szakértői vélemények szerint - nemigen marad el az európai gyakorlattól, amennyiben az is eléggé sokszínűnek mondható. Büntetőperekben a kirendelt védő intézménye például, vagy a polgári ügyekben igényelhető kedvezményrendszer - a költségmentesség, költségmegelőlegezés, illetékmentesség - évtizedek óta támasz sokaknak. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi segítségnyújtás formáinak kiszélesítésére igen nagy a társadalmi igény. A lehetőségek bővítésének, a szolgáltatások hatékonyságának követelménye, továbbá az állami tehervállalás ésszerű mértékének kimunkálása differenciáltabb szabályozást igényel.
Nyilvánvalóan nem várható el a leendő intézményrendszer keretében jogi szolgáltatást nyújtó személytől - ügyvédtől vagy közjegyzőtől -, hogy kötelező, illetve karitatív tevékenységként lássa el ezt a munkát, jóllehet sokan ma sem kérnek térítést ilyen feladatért. Az igazságügyi tárca szerint az önkéntességnek és az érdekeltségnek egyaránt érvényesülnie kell. Az elképzelés egy önkéntes, regisztrált szakmai kör kialakítására irányul, amelynek tagjai meghatározott díjazás ellenében dolgoznak a nép ügyvédjeként. Demeter Judit kiemelte: a törvény nem szabályozná a civil jogvédő szervezetek tevékenységét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy munkájukat az állam az eddigiekhez képest kibővülő támogatásban ne részesíthetné.
Az előkészítés mostani szakaszában számos fontos kérdés vár eldöntésre. Így például az, ki tekinthető majd rászorultnak: csak természetes személy, vagy meghatározott jogi személy is élhet-e a segítséggel? Elképzelhető az is, hogy bizonyos ügyekben nem lesz igényelhető a támogatás. Még megfontolás tárgya, hogy milyen szerv, szervezet válassza ki, szerződtesse és felügyelje a nép ügyvédeit. Annyi bizonyos: a jogszabály-előkészítők arra törekednek, hogy a rászorultaknak minél nagyobb joguk legyen segítőjük kiválasztásában.
A tervek szerint a törvény koncepciótervezete decemberben kerül a kormány elé.
